Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

ESZKÖZÖS JÁTÉKOK

K.) ajáték neve. TÖRÖKKOPPÁNYBAN e játék másik fajtája apaprikázás (Hajdú Gy.), GADÁNYBAN szintén így ismerik (Hajdú Gy. gyűjtése). Együd a BOTOS PÁSZTORJÁTÉKOK közé sorolja és csülközés, csűrök, paprikás-paprikázás néven emlegeti (1981/a: 109.). A múzeum adattárában AJTALÁBÓL és CSÁKÁNYBÓL van leírás (SMMINA 266., 673. sz.). Gönczi a BOTDOBÁLÁS kategóriáján belül kilenc csülközést ír le a legkülönbözőbb elnevezés alatt: tükedobás (KISBAJOM), csülkös (SZOMAJOM), cucázás (TAPSONY), szarkázás (BAUTONKILITI), csülkös (ATTAIA), csürkös (TASZÁR), borsós játék (KÉTHELY), papozás (SZENNA, Kiss Á. után), csirkézés (Gönczi F. 1949:91-92.). LÁBODON csülközés (Mike Gy. 1976:31.), BALATONSZENTGYÖRGYÖN borsózás (Simon J. 1976:7275.), Lázár Katalin osztályozásában (1990:572.) SPORTSZERŰ NÉPI JÁTÉK. Jó leírását adja Együd annak a játéknak (1981/a: 109—112.), amely a negyvenes-ötvenes években mind falun, mind pedig az iskolákban népszerű volt. Ajáték eszközei egy 60-80 cm hosszú hajítófa és a csülök. Ez utóbbi kuglibábu-szerű fadarab, mérete 15-20 cm magas, talpon áll. Régen még használtak egy háromágú, lábas faágat is. Ujabban a csülköt lehet kuglibábuval is helyettesíteni. A pálya többé-kevésbé azonos méretű. A dobóvonal után - ahová a játékosok sorban felállnak - meghúzzák az alapvonalat (Hajdunái 6-8 méter). Annak közepére egy kisebb kört rajzolnak, ebbe teszik a csülköt, melyet a kanász-pásztor őriz. A távolságot a dobók kora, ügyessége határozza meg A játékosok száma változó, lehet öt, de tíz is. Nagyobb területen több pályán, több csapattal is játszható. Elsőként a pásztort választják meg. Itt több módszer ismert. A csapat vezére összeszedi mindenki botját, majd feláll az alapvonalra és háttal a csülöknek átdobja feje fölött a botokat. Akinek a botja legközelebb esik a csülökhöz, kanász lesz. Másik módszer, hogy a játékosok felállnak az alapvonalra. A botjukat kézben tartva, alsó végét lábfejükre helyezik, majd kirúgják a csülök felé. Akié legközelebb (néha legtávolabb) esik a csülökhöz, az a pásztor. A játék most elkezdődhet. Megszámozzák a játékosokat, akik a számozás sorrendjében dobnak a csülökre az alapvonalról úgy, hogy azt minél messzebbre elüssék. Ha ez sikerül, a dobó kifut a botjáért, visszahozza és újra dob. A pásztor először helyére állítja a csülköt, majd igyekszik a kifutó játékost botjával megérinteni, „megbökni". Ha ez sikerül, szerepet cserélnek. Izgalmas ajáték, gyakran megesik, hogy csak a negyedik, esetleg a hatodik játékos találja el a csülköt. Amennyiben hat játékos közül ötnek nem sikerül a dobás, akkor a vezér egymás után háromszor kísérelheti meg az ütést. Sikeres dobását követően behozzák botjukat a kintiek. A kanász lehetősége ilyenkor nagyobb, hogy botjával megérintse a játékosokat. Úgy tanteremben, mint szabadban nélkülözhetetlen a pálya kijelölése és a szabályok pontos felállítása.