Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

ESZKÖZÖS JÁTÉKOK

18. ábra. Dióhéj-pörgető (Mike-Simon 1976:24. ábra nyomán) 19. ábra. Kukoricaszár-hegedű (Mike-Simon 1976:20. ábra nyomán) Húros hangszert utánoz a kukoricaszár-hegedű. A fúvósok családjába a különböző fütyülök és sípok tartoznak. Sípolni lehet falevéllel, ujjal (eggyel, kettővel, összefogott két marokkal), selyempapírral, rozsszárral. Az utóbbi igen rövid életű. A fűzfasíp tavasszal készül. Lehántják a vessző kérgét, végét nyelv alakúra kivágják, a tetejére lyukakat fúrnak és a nyelv felső részén nyílást hasítanak (leírását vö. Simon J. 1976:49.). A nagy ügyességet igénylő síp elkészítésekor versikét mondanak a gyerekek, miközben a fűzfa héját - hogy könnyebben leváljon - bicskájuk nyelével ütögetik (Gönczi F. 1937:154.): Kele, kele fűzfa, Jönnek a törökök, Somogyvári bicska, Síppal, dobbal. Jönnek a törökök Egy kisgyerek sípot kér, Síppal, dobbal, Csinál az apja, Nyári harangokkal. Fújja fel az anyja! (SZENTBALÁZS) (Jutaj BALATONSZENTGYÖRGYÖN (Simon J. 1976:49.) így mondják: Kele, kele fűzfa, Egy kisgyerek sípot kér, Sámsoni bükkfa, Adjon neki apja! Zsidó gyerek sípot kér, Tarisznyába rakja, Adjon neki apja. Onnan is kikapja! Tök- vagy büröklevél szárából készül a „tárogatónak" mondott síp BALATONSZENTGYÖRGYÖN, bodzafából a „furugla", a furulya. A tök („héber") szárazan kitűnő trombita. A fűzfa vastagabb ágából kürt készülhet. Nádsípot pedig 15-20 cm hosszú, nagyon éles késsel vágott náddarabból készítettek. Disznóhólyag, nádv darab és tejes fazék kellett a köcsögduda előállításához. Bürök adta a bürökduda alapanyagát, fűzfa- vagy orgonakéreg a „heppögetőét".