Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

ESZKÖZÖS JÁTÉKOK

ban tartották, érlelték a fát. Ismét lemosták forró vízben, a madzagot újra cserélték. A nyilat nádból készítették, faheggyel. Aki jó fegyvert akart, az betartotta e szigorú előírásokat. A csúzlit tiltották, balesetveszélyes volt, éppen ezért előszeretettel használták a fiúk. Verebekre vadásztak vele. Egy ágasfára gumit erősítettek, cérnával jó erősen megkötözték. A bőrdarabba kavicsot tettek, kifeszítették, majd hirtelen elengedték (ábra). A parittya kitűnő kődobó eszköz. Úgy működött, hogy a bőrdarabra kötött egyik madzagot a mutatóujjra tekerték, a másik szárát a hüvelyk- és a mutatóujj közé szorították. Többször körkörösen meglóbálták, majd a mr.dzagot elengedték. A bőrdarabba tett kő messzire repült. (Néha a parittya kőtartója vászonból készült.) Célozni nem lehetett vele, inkább a házak ablakai bánták a játékot (VÖRS, LÁBOD, Simon J.-Mike Gy 1976). I tárgy gyarapodási ; (lóUltári) szána: Származási vagy beszerzési I A beszerzés vagy h^éifkezés helye kleje AaatAs. Hol s mikor Értéke: A tárgy leírása: Vétel. Kitol Ajándék. ^ Kitől ? | p \ Értéke: ïffifcjL-P \ Alalia, gyűjtötte : jj B L A ^ '

ar

Sy rajza vagy fényképe: Irodalom: 1 Jegyzet: 17. ábra. Színes kartonrajz a Gönczi-hagyatékból A hangszerek (Gönczinél „zeneszerek") közé sokféle játékszer tartozik. Általánosan elterjedt a zúgattyú vagy „bungaló" („brúgattyú"). Gönczi leírja, hogy egy deszkadarabot felső részénél átfúrnak, abba madzagot erősítenek, és ha kör alakban megcsóválják, zúgó-búgó hangot ad (1937:188-192.). Zajkeltők még a kerepelők, a különböző sípok, csörgők. Dióhéjból, gombból pörgetőt készíthetünk. Ez utóbbi doromboló hangot ad, elkészítése igen egyszerű (vö. VÖRS, Simon 1976:51., 54., 56.). LÁBODON másfél méter hosszú, erős cérnát fűztek a kétlyukú gombba, majd erősen megpörgették és kihúzogatták. Ilyenkor búgó hangot adott. Ugyanilyen hangot adott a „krumpli-pörgettyű" is (Mike Gy. SMMI-NA 1243/1978).