Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

MOZGÁSOS JÁTÉKOK

JÖJJ EL ÁTUL, JÖJJ EL Ájzert Jánosné 1915. Torvaj Ti-zet, hu- szat, hu-szon- ket- tőt, haj, li- li - om. Szalagszám: M 223/A Tavaszi játékként, „zöldágjárásként" ismert hazánkban a játék. Általában az első pár koszorút, vagy lombos ágat tart. Somogyban, VÉSE községben zöld ág helyett a korbácsolás szokásával kapcsolódik össze. A hagyatékban TORVAJRÓL van anyaggyűjtés. KAPUS-HIDAS JÁTÉK A játék szövegében és cselekményében egyaránt a bújó-vonuló játékhoz kötődik. Európa-szerte elterjedt, már a középkorban is kedvelt játék volt. Két gyerek összefogott kezét felemelve hidat tart, a többiek libasorban velük szemben állnak föl. A csoport kezdi az éneket, a kaputartók pedig válaszolnak (Lázár K. 1990:617.). Somogyban helyenként összekötik a játékot a „Bújj, bújj, zöld ág" című átbúj ós játékkal (Együd Á. 1985/b:60-62.). A játék szövegét a szakirodalom a dramatikus jellegű játékszövegek közé sorolja, azon belül pedig az énekelt felelgetős szövegek közé. Ezekben a játékokban felbukkannak történeti nevek, mint pl. Erzsébet királyné, Lengyel László. A hidasjáték gazdag szövegváltozatai országosan igen elterjedtek. A kérdés-felelet váltakozásához gyakran kapcsolódik a „Bújj, bújj, zöld ág" szöveg. Ez utóbbi nagyobb leányok tavaszköszöntő, falufeljáró szokásdalaként is ismert volt.