Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

MOZGÁSOS JÁTÉKOK

ADJ, KIRÁLY, KATONÁT! Hajdú KÜZDŐ JÉTÉK-ként emlegeti és ATTALA! példára hivatkozik (Gy: III. sz. gyüjtöcsoport). Lázár Katalin a KÜKÖNFÉLE ÜGYESSÉGI ÉS ERŐJÁTÉKOK között szerepelteti (1990:585.), Gönczi a SORÁTSZAKÍTÁSOK közé sorolja és RíNYAÚJLAKRÓL írja le a játékot. LÁBODON Királyom, királyom, adj egy katonát ajáték neve. Két fiúcsapat játssza, akik egymástól 10-15 méter távolságra állnak. Az egyik vezér átkiabál a másik csapat vezérének, és közöttük az alábbi párbeszéd alakul ki: — Királyom, királyom, adj egy katonát! — Nem adok! — Ha nem adsz, szakasztok! — Szakassz, ha tudsz! Ekkor a vezér, ahol leggyengébbnek ítéli meg az „ellenség" sorát, nekifut, hogy szakítson. Ha sikerül a sort átszakítania, egy katonát magával visz, ha nem, ott marad ő maga is a másik csapatnál. Utána a másik vezér kezd, és az ő csapatából való gyerek próbálkozik ugyanúgy. Az a sor vagy csapat győz, amelyik el tudja „fogyasztani" a másik csapatot. Gönczi leírása szerint a király és a vezér között zajlik a párbeszéd. A sorszakítás pedig a vezér által megnevezett, kiválasztott játékosnál történik. A hagyaték TÛRÛKKOPPÂNYI gyűjtést tartalmaz (EH 72/B sz.sz., AK: Sümegi Györgyné, sz. 1936., Gyi: 1981.) Adsz-e király katonát címmel. LÁBODON Orbán Csaba gyűjtött 1975-ben 10-12 éves gyerekektől (EH 218/A sz.sz.). PÁROS SZÖKELLŐ Lázár Katalin a KÜLÖNFÉLE ÜGYESSÉGI ÉS ERŐJÁTÉKOK közé sorolja az egész magyar nyelvterületen ismert leányjátékot (1990:587.). Gönczinél a SÉTÁLÁSOK, JÁRKÁLÁSOK, UGRÁLÁSOK között találjuk (1948:13-14.) ajátékot. Két lány egymás mellé áll arccal egy irányba fordulva, s kezüket keresztbe öszszefogják, jobbal a jobbot, ballal a balt. Szökdelve haladnak előre, közben énekelnek. Az utolsó szótagra egy ugrással helyben megfordulnak anélkül, hogy a kézfogást elengednék. Szoknyájuk ilyenkor szépen pördül egyet. Csak lányok játszották (Lázár K. 1990:587-588.). BORSÓT FŐZTEM Gönczi a SÉTÁLÁSOK, JÁRKÁLÁSOK, UGRÁLÁSOK közé sorolja (1949:13.) és KÉTHELY1 példát idéz. Két leány egymás kezét keresztbe fogva sétál, miközben ezt mondják: Babot főztem, Jól megsóztam, paprikáztam. Angoli, bangoli, Szotty, szotty, szotty. A hagyaték Pintér Pálné KAPOLYI születésű adatközlő anyagát őrzi (EH 53/A sz.sz., sz. 1912., Gyi: 1973.).