Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)
MOZGÁSOS JÁTÉKOK
A hagyatékban csupán Lábodról van hangzóanyag (EH 218/A sz.sz., AK: 11-12 éves gyerekek mondják el, Gyi: 1975., Orbán Csaba gyűjtése). Gönczi és Együd nem publikálták e játéktípust, de jó leírást adnak a LÁBODi és a BALATONSZENTGYÖRGYI gyűjtések (Mike Gy.-Simon J. 1976:14-15., 58-59.). LÁBOBON sántiklás, iskolázás, ritigezés, kánkázás a neve ennek a játéknak. Ketten, ill. négyen játszhatják, fiúk-lányok vegyesen. A kettős kereszt alakú ábrába egy lapos tárggyal (pala-, cserép-, fa, üveg-, vasdarab, kétforintos stb.). dob a játékos, kockánként. Minden kockába ugrik, az egyesbe fél lábbal, a kettősbe két lábbal. Visszafelé fölveszi a cserepet és kiugrik. Ha téved, vonalra lép, leteszi a lábát, vagy nem veszi fel a tárgyat, kiesik. Ha kijárta az iskolát, akkor a cserepet kell különféleképpen vinnie: háton, fejen, lábfejen, lábujjak fölött stb. Csukott szemmel is végigmegy a kockákon és minden kockánál megkérdezi: „Riting?" Ha nem lépett vonalra, azt a választ kapja, hogy : „Náj". Ha rálépett, a válasz „Riting", vagy „Já". (Német eredetre utaló kifejezések.) A továbbiakban már kétféleképpen játsszák. KlSLÁBODON az első kocka négy sarkát megjelölik. A játékos csukott szemmel beáll a kockába. Valaki elrejti az egyik sarokba a cserepet. A játékosnak csukott szemmel meg kell keresnie. Ha megtalálta, kilép, hátat fordít az ábrának és a feje fölött hátradobja a cserepet. HOSSZÚFALUBAN az iskola kijárása után a játékos azonnal hátradobja a cserepet. Amelyik kockába dobja, az az övé. Ha vonalra dob, akkor még egyszer dobhat. Rendszerint megjelöli a kockáját. Abba más játékosnak nem szabad beleugrania. Akié a kocka, az mindent tehet benne, például megállhat megpihenni. így megy tovább ajáték mindaddig, amíg a kocka el nem fogy. Ma is játsszák. BALATONSZENTGYÖRGYÖN a fentiekhez hasonlóan játsszák, ám ott az iskolák hibátlan kijárását követően a játékos kap még egy iskolát. Ez azt jelenti, hogy háttal állva az ábrának, cseréppel bele kell találnia valamelyik négyzetbe. Ha ez sikerült, „becirkálja'. A továbbiakban ő abba a kockába két lábbal léphet, a többiek viszont nem léphetnek bele. „Cserepet lépni'Xüres négyzetet kihagyni), vagy más iskolájába belépni tilos. Hajdú az UGRÓ-SZÖKELLO JÁTÉKOK csoportjába sorolja és iskola néven hoz példát Somogyból is (1971:48^19.). A'lTALÁN sántikálás (Erős Gy. és Nagy G. gyűjtése), és hat kockával játszszák, NAGYBERKIBEN sántikázás a neve (Erős L. és Nagy G. gyűjtése). Lázár Katalin a játék két fő formáját közli: a dobókő nélkül és a dobókővel játszottat (1990:583584.). A múzeum fotótára KÉTHELYRÖL őriz archív fotót (SMMI-Fotótár 3822. sz.), az adattári anyag pedig a megye több helységéből tartalmaz leírásokat: SZENNÁRÓL sánta bébic, ill. sánta bibicezés, SZABADIBÓL sántika, CSÁKÁNYBÓL ugrás kockajáték és SZENYÉRBÖL iskolázás címmel (SMMI-NA 376., 522., 657., 673., 881. sz.). KENYERES JÁTÉK Lázár Katalin a KÜKÖNFÉLE ÜGYESSÉGI ÉS ERŐJÁTÉKOK csoportjában írja le a játékot, és általában a lányok játékaként emlegeti. Dallamát is közli (1990:582.). Együdnél az UGRÓ-SZÖKELLŐ JÁTÉKOK csoportjába tartozik: ének nélkül és kultikus maradványként emlegeti ( 198l/a: 120.). Gönczi nem közöl ilyen játékot. A hagyatékban TÖRÖKKOPPÁNYI példa szerepel (EH 72/B sz.sz., AK: Sümegi Györgyné, sz. 1936., Gyi: 1981.). Somogyban kisebb lányok játszották, lehetőleg bő szoknyában. A lányok körben állnak, a „kenyeres" a lánykör közepén áll és figyelve kérdezi: „Kinek van nagyobb kenyere?" Erre a lányok elkezdenek forogni, lehetőleg úgy, 52. ábra. Kenyeres játék (Együd 1981/a: 120. nyomán)
