Szapu Magdolna: Karácsonyi ünnepkör. Adventtől vízkeresztig (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 2. Kaposvár, 1994)

Karácsonyi ünnepkör

Karácsony másnapja - december 26, István. Az egyház első vértanújának ünnepe. István vértanú legrégibb ismert hazai ábrázolása a Szent László által alapított somogyvári bencés apátság kőmaradványai között látható domborműtöredék, amely a XI. század végéről származik, és a protomártír megkövezését örökíti meg. (Bálint S. 1976 : 113.) István vértanú szakrális tekintélyét hazánkban mindinkább István király örökli. E napon közkedvelt hazánk több vidékén az 'istvánolás, istvánköszöntés'. ill. másnap a jánosolás, jánosköszöntés'. Diákok, kántorok, iskolamesterek verses köszöntőivel tisztelték meg az Istvánokat, Jánosokat, melyekből nem hiányoznak az évkezdő jókívánságok sem. Elsősorban István vértanú napjához fűződik a regölés szokása is. Együd Árpád a köszöntőkről a következőket írja: Népünk számtalan köszöntő formát ismer, amelyek a vallásos és világi elemek keverékéből állnak, s egy részük énekelhető, másik részük pedig rigmusszerű sorokból áll, de akad közöttük alig strófás szerkezetű, sőt prózai változat is. A névnapi köszöntők és a téli, tavaszi ünnepek köszöntői ma is szép számmal gyűjthetők a nép körében, de nem mint élő szokásanyag. (1975 : 399.) Megjelentek névnapi köszöntő szövegek Somogyvár, Vése, Szenyér, Csököly, Igal és Nemesvid községekből. (Együd Á. 1975 : 273-276.) A köszöntő szövegben elhangzó nevek gyakran felcserélődnek, behelyettesíthetők: Már megértük napodat, napodat, Szűz szent pátronusodat. Áldod a Jézusodat, Szép félvirradásodat. A csillagok derülnek, Azok messzi kerülnek. Téged Isten megtartson, Fejedre áldást adjon. Holtod után a mennyországban Hosszúvíz, Sanvár István (sz. 1890) Jobbra állítson. (Sz sz . M }45/A) A következő köszöntőt gyerekek mondták pénzjutalom ellenében: Mostan fekszik ágyába, Köszöntöm őt jó egészségbe, Isten a Jánosokat megtartsa, Mostan jutott eszembe, Hogy megérte napját, Áldását a fejükre nyújtsa, Hogy tegyük fel most. Szép fölvirradását, Holtuk után a mennyekbe, János vagyon e helbe, Az Istennek áldása Jobbjára helëztesse, János legyen békességbe. Szálljon erre a házra, Úgy engedje az Isten. És az egész családra. Kánva, Vasznek János (sz. Értény, 1890) (Sz.sz.: M 125/A)