Szapu Magdolna: Karácsonyi ünnepkör. Adventtől vízkeresztig (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 2. Kaposvár, 1994)

Évkezdés - Állandó időpontú téli ünnepek, jeles napok

ÉVKEZDÉS A liturgikus egyházi év adventtel kezdődik és decemberig tart. Az új esztendő kezdete a középkorban Jézus születésének a napja, karácsom' volt. Egyes országok­ban Gyümölcsoltó Boldogasszonytól számították az új évet. A keletieknél, így a mi görög katolikusainknál szeptember l-jén kezdődik az év. (Bálint S. 1976 : 10,122.) A római birodalomban az i.e. III. évszázadban még márciusban kezdődött az új év. A Julius Caesar-féle naptárreform után a Kalendae Januanae, azaz január 1. vált évkezdő nappá. Hazánkban a polgári év kezdete 1587 óta január elseje. (Dömötör T. 1964 : 154, Tátrai Zs. 1990 : 102,109.) A téli, karácsonyi ünnepkör kezdetét is különböző határnapokhoz szokták kötni: Katalinhoz, Andráshoz, adventhez. A szokások egy része Luca és karácsony közötti tizenkettedhez, más része karácsonytól vízkeresztig tartó tizenkettedhez kötődik, de esetenként az egész ünnepkörön át megtalálható. E változó évkezdettel magyarázható bizonyos szokások és hiedelmek széthúzódása adventtől március elejéig, továbbá a nagykarácsony és a kiskarácsony (újév) elnevezés is. ÁLLANDÓ IDŐPONTÚ TÉLI ÜNNEPEK, JELES NAPOK Az egyházi év ünnepei részben állandó dátumhoz köthetők, részben pedig válto­zó időpontúak. Ez utóbbira példa a húsvét, s a húsvéthoz igazodó pünkösd is. A téli ünnepek állandó időponthoz kötöttek. Az advent négyhetes, szent idő, előkészület karácsony ünnepére. András napja (november 30.) és karácsony (december 25.) közé esik. Böjti időszak ez, amikor tartózkodtak a lakodalomtól és a zajos mulatságoktól. Kivételt képeztek a disznóto­rok. A hajnali mise, a roráté a középkori hazai liturgia maradványa. Az éjszakák ekkor a leghosszabbak, tehát varázslásra, jóslásra alkalmasak. Advent utolsó kilenc napja a szentcsaládjárás időszaka Somogyban. Új szokásként nyomon követhető megyénkben is az adventi koszorú meghonosodása. András (november 30.) Szent András havának utolsó napja, a gazdasági életben a disznóölések kezdőnapja. András apostol Péter bátyja volt, és X formájú kereszten (andráskereszt) szenvedett vértanúságot. Advent, ill az egyházi év kezdőnapja ez, egyike a legfontosabb férjjósló és férj szerző leánynapnak. Országosan ismert férjjósló babonák egyike a disznóól rugdosása. Ahányat röf­fent a disznó, annyi év múlva adják férjhez a lányt. A férj pedig abból az irányból jön, ahonnan a lány a kutyaugatást hallja e napon szemét- vagy trágyadombon állva. Somogyban, Somogysámsonon András napján a lányok sóba tettek néhány vö­röshagymát. Minden vöröshagymának férfinevet adtak. Olyan nevű lett a lány völe-

Next

/
Thumbnails
Contents