Darabos Zsuzsanna szerk.: Karmazsin király udvarában (1990)

Egy királynő élete

A tornacipő Volt egyszer valaha egy tornacipő. Hófehéren pompázott az áruház kirakatában. Alig várta, hogy valaki lábára kerüljön. Másnap egy kisfiúnak megtetszett a cipő, és megvetette anyukájával. Pár napig fehér volt a lábbeli, aztán gazdája megunta a gondoskodást s féltést és belelépett a sárba. A cipő elmerült a pocsolyában, s egy éles kő felhasította az oldalát. Ekkor a tornacipő nagyon szomorú lett: talán már nincs is értelme az életének. Otthon a fiú édesanyja nézte a lábbelit, és látta, hogy milyen rossz állapotban van. Próbálta megjavítani, de nem sikerült, ezért kidobta a kukába. A tornacipő a szemétdombon hevert és sírt. Egyszer csak halk neszt hallott a háta mögül. Hátranézett, és látta, hogy egy másik tornacipő hever mögötte. Nagyon megörült, és így kiáltott fel: - Igaz, hogy én már roncs vagyok, és nem lehetek többé fehér cipő, de van egy barátom, és nekem ez a legfontosabb! Pécsi Ildikó - 6. o. Siófok, Vak Bottyán J. Általános Iskola