Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)

Lasznki-Széles Gabriella: Egyházi öltözékek, miseruhák Gölle és Kigyalán községekben a 18-21. században

306 LANSZKI-SZÉLES GABRIELLA nek a misemondóruháknak a szépsége. A helyi ha­gyomány5 szerint „250 évesek" ezek a miseruhák, egy óvatosabb becslés szerint „több, mint kétszáz évesek.” Az 1980-as években tervben volt restauráltatásuk. Mi­vel a szertartást tevő plébánosnak le kell hajolnia, és ebből adódóan megtörtek az aranyszálak több helyütt. Azonban „a felújítás akkori árakon számolva egy új Zsiguli árába került volna,” ezért nem került rá sor. Mindkét misemondóruha aranyozott paszomány­nyal van körbe szegve, valamint a paszomány részekre osztja a felületet. ,A 18. századra jön divatba a három részre tagolt hátoldal, melyen aranyozott vagy ezüs­­tözött paszománnyal osztják a felületet és ugyanaz­zal szegik be körben a miseruhát.”6 Bélelésük vörös. Az arany fémszálas dombor hímzés, amely skófiummal7 hímzett, középső sávjában lévő ornamentális szőlőle­vél, inda, szőlőfürt motívuma eredeti fényében csillog ma is, az aranyszálnak köszönhetően. „Ások csillogás­ban, pompás fény-árnyék hatásban elkáprázik a szem”8 „Úgy fest, mintha a mesebeli tündérország kertjében kötötték volna.(...) arany fonállal hímzett indái.”9 „A fe­hér, bágyadt rózsaszín, világos kék és halvány zöld se­lyemmel hímzett, igen változatosan árnyalt, naturalisz­­tikus elemekből fantasztikusan összerótt...”10 Ezeket a mondatokat akár erről a miseruháról is írhatnánk, azzal a módosítással, hogy itt erőteljesebbek a színek. Az 1. és 2. ábrán látható miseruha hegedűtök ala­kú előrésze és a hátoldali része egyaránt szimmetriku­san díszített. Piros rózsák, kék szőlőfürtök, aranyszínű, csokorba fogott búzaszálak, és világos zöld selyemmel hímzett szőlőlevelek váltakoznak egymással. A vallásos művészet gyakori motívumai. A tövis nélküli rózsa a tisz­taság megtestesítője, az eredendő bűn nélküliség jelké­pe. A piros szín11 a komolyság és a fenség jele. „Rózsa: a kereszténységben a piros rózsa Krisztus keresztfára ömlő vérét jelenítheti meg, emellett jelképe a titoktar-5 A szájhagyomány akár 700 év távlatából is megőriz valós ténye­ket. Mind például Solymos Ede által lejegyzett: III. Endre királyunk özvegye hímezte miseruháról. „A hímzés kijavítása alkalmából az alakokat dombomra formáló pergamentdarabkák összeállítá­sakor kitűnt, hogy ezek egy része Bajor Lajos császárnak Agnes királnéhoz intézett 1334 okt. 20-án kelt levelének maradványai, amelyek a hagyományt igazolják.“ https://mandadb.hu/common/ fileservlet/document/373381/default/doc_url/ozdvk019_000025_ OCR.pdf Letöltés ideje: 2018.01.03. „Királynéink kedvelt időtöltése volt a miseruha hímzés. Királynéink közül Erzsébetről, Róbert Károly nejéről, krónikáink jegyezték föl, hogy mestere volt a művészi hímzésnek s egyik krónikásunk sajnálkoz­va jegyzi meg, hogy Zách Felicián kardjával épp azokat az ujja­­kat vágta le jobb kezéről, amelyekkel oly sok miseruhát varrt és hímzett.” http://www.ppek.hu/facsimile/Divald_Kornel_A_magyar_ iparmuveszet_tortenete_facsimile.pdf Letöltés ideje: 2018.01.03 6 http://www.szentbertalankincstar.hu/textiljeink// Letöltés ideje: 2018.04. 05. 7 A skófium az aranyból vagy ezüstből kalapált fémdrótot jelenti, de használják a megjelölést a fémmel ötvözött fonálra is. Leginkább a csupa arany vagy csupa ezüstszálas hímzésnél fordul elő. 8 http://epa.oszk.hu/01600/01609/00013/pdf/MFME_EPA01609_ 1970_2_059-083.pdf Letöltés ideje: 2018.04. 05. 9 https://docplayer.hu/29606335-Mint-azt-soros-bela-magyar­­lithurgia-cimu-konyveben-olvashatjuk-a-templom-mindennemu­­disziteset-balvanyozasnak.htm Letöltés ideje: 2018.04. 05. 10 http://epa.oszk.hu/01000/01059/00043/pdf/1905_02_111 -124.pdf Letöltés ideje: 2018.04. 05. 11 A 18-19. században Isaac Newton, Jakob Le Bion, Thomas Young munkássága által kibontakozott a színek elmélete. tásnak is (a gyóntatószéket gyakran díszíti motívuma); általában is a fény és az élet jelképe.”12 A rózsa díszítés, mint a göllei kazulán a bajnai templomban Mária Teré­zia lánya, Erzsébet által hímzett miseruhán is látható.13 A szőlőfürt és a búzakalász együttesen az úrvacso­ra a bor és a kenyér, Krisztus vére és teste szimbóluma. A virág és a szőlő, búza motívumokat arannyal hímzett kacskaringós levélornamentika szövi át, a barokk kö­vetelményeinek megfelelve. Ennek ellenére nem kelti a túlzsúfoltság benyomását, az ünnepélyesség hangula­tát, az „esztétikai élménynyújtást’’14 fokozza. Az újra megerősödő katolikus egyház az ellenre­formáció idején a barokk művészetében találta meg azt a lehetőséget, amivel törekedett a hívek visszaté­rítésére. Ugyanis Gölle is protestáns községgé vált a hódoltság korában. „Hazánkban és a tőlünk nyugatra eső osztrák és német területeken, a miseruha hátát kereszt, elejét pedig egy függőleges sáv díszíti. E hímzett keresz­tek nemcsak a miseruhák pompáját fokozták, hanem azt is szimbolizálták, hogy a misét végző pap a ma­gára öltött miseruhában, annak az áldozatvállalás­nak és szenvedésnek is részese, melyet a hátán levő keresztrefeszített átélt.”15 E két göllei miseruha szintén kereszt mintával dí­szített, amelynek közepén elhelyezett motívum az IHS (lesus Hominum Salvator). „Jézus nevének görög rövi­dítéséből származó monogramja. Ajezsuiták16 címerük­be foglalták.”17 Az első miseruhán sugárzó napba van foglalva az IHS, a második kazula (3. és 4. ábra) szintén aranyszállal hímzett, a kereszt motívum közepén látha­tó az IHS jelkép. Szintén hasonló származást sejtet az aranyszál alkalmazása, a jogar és a liliom egymást kö­vető ábrázolása. „A jogar az ókortól fogva azt fejezi ki, hogy a hatalom „onnan fölülről”, Istentől való. (...) Mária kezében a jogar olykor liliomban végződik. Ez királynői méltóságára utal, mert e méltóságának alapja részben istenanyasága, részben szüzessége.”18 12 https://sites.googie.com/site/balazsrozalia/home/szimblumok/ szimblumok-üzeneten Letöltés ideje: 2018.04. 05. 13 https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_ falu/Bajna/pages/013_szent_albert.htm Letöltés ideje: 2018.06. 14 Az esztétikai élménynyújtás, mindenkor fontos az emberek szá­mára, legyen az 18. század vagy 21. század. Ez egyértelműen kiderült a 20. században a közösség tagjai által készített, vagy vásárolt miseruhák kapcsán, amikoris felelevenítették a miseru­hákkal kapcsolatos történeteket. 15 http://epa.oszk.hu/01600/01610/00002/pdf/vmm_02_1964_11_ egyed.pdf Letöltés ideje: 2018.04. 06. 16 Protestáns hitújítókhoz hasonlóan, a jezsuiták is az egyház meg­újulásáért szálltak síkra, de anélkül, hogy elszakadtak volna a kato­likus egyháztól, amelyet szerintük a pápához való hűségük biztosít. Ennek ellenére Habsburg Birodalom részét képező Magyar Király­ságban a jezsuiták tevékenységének Mária Terézia vetett véget. Feljegyezték, hogy az uralkodónő sírva fakadt, miközben kénytelen volt kihirdetni XIV. Kelemen pápa bulláját, ami azt jelentette, hogy a rend működését feloszlatta a Habsburg Birodalomban. Ajezsuiták gyakorlatilag megállították a reformáció további terje­dését, sőt, több országban - közöttük Magyarországon is - jelen­tős tömegeket térítettek vissza a katolikus hitre.https://ujszo.com/ napilap/kozelet/2013/03/15/ferenc-az-elso-jezsuita-papa Letöltés ideje: 2018.04. 06. 17 http://lexikon.katolikus.hU/l/IHS.html Letöltés ideje: 2018.04. 13. 18 http://lexikon.katolikus.hU/J/jogar.html Letöltés ideje: 2018.04. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents