Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Lasznki-Széles Gabriella: Egyházi öltözékek, miseruhák Gölle és Kigyalán községekben a 18-21. században
EGYHÁZI ÖLTÖZÉKEK, MISERUHÁK GÖLLE ÉS KIGYALÁN KÖZSÉGEKBEN A 18-21. SZÁZADBAN 307 1-2. ábra. „250 éves“ búzakalászokkal, szőlőfürtökkel és virágokkal ékes miseruha (Gölle) „Atörök kiűzésével beköszöntő 18. század, az érett barokk kora, ha nem is hanyatlást, de mindenesetre irányváltozást hozott a magyar iparművészet fejlődésében. (...) A barokk nemzetközi légkörében iparművészetünk fokról-fokra elveszti sajátos vonásait s kezd beleolvadni a bécsi udvar által támogatott, osztrákdélnémet irányzatba. Bár így tárgyi emlékeink európai szemmel nézve közel egyenrangúak az egykori külföldiekkel, magyar szempontból erősen veszítettek eredetiségükből. (...). Az újra éledő egyházikultusz, mely az ellenreformáció diadalra jutásával s a jezsuiták és más szerzetesrendek fokozott kultúr tevékenysége révén új lendületet ad a reformáció óta háttérbe szorult egyházi művészetnek.”19 „A nyugat-európai országok barokk művészete szervesen összefügg két nagy világtörténelmi jelenséggel: egyrészről az ellenreformáció küzdelmeivel és diadalával, másrészről az uralkodói hatalom teljességével. A barokk vállalta a katolikus megújhodás érzés- és gondolatvilágának kézzelfogható és lenyűgöző formába öntését s a világi fejedelem korlátlan fenségérzetének kifejezését.”20 19 https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Domanovszkydomanovszky-magyar-muvelodestortenet-1/negyedik-kotetbarokk-es-felvilagosodas-1007/baranyne-oberschall-magda-azipa Letöltés ideje: 2018.04. 14. 20 https://mek.oszk.hu/09100/09175/html/71.html Letöltés ideje: 2018.04. 06. „Ennek a kornak meghatározó személyisége Mária Terézia Európa legjelentősebb uralkodónője, császárnéja, aki az ellenreformáció javára igyekezett a barokk művészetet fordítani. Ezt nem csak elveiben, de gyakorlatban is megcselekedte saját kezével is hímzett miseruhákat. „Mária Terézia Magyarország több templomának gazdagon díszített egyházi öltözeteket adott.”21 E két göllei miseruha származása nem ismert. „Mária Terézia királyunk nagyon szívén viselte osztrák tartományai fonó - szövő hímzőiparának fejlesztését is példaadás okáért leányaival együtt maga is hímzett. Alig van jelentősebb templomunk, ahol Mária Terézia ajándékából, sőt mint saját kezemunkáját, hímzett miseruhát ne mutogatnának. A koronázáskor viselt aranyhímzésű ruhájából szabták a pozsonyi dóm egyik miseruháját. A többi, Mária Teréziának tulajdonított hímzett kazulát végig laposöltésű tarkaselyemmel kivarrt szivárványos színű szalagok közé fonódó naturalisztikus virágok borítják. A szebb példányok minden bizonnyal bécsi hímzőműhelyekből kerültek ki, mint a női díszruhákat elborító franciás ízlésű rokokó, copf és empire hímzések, amelyeken a színesselymen kívül a legkülönfélébb anyagoknak jut szerep; így a csavaralakban sodort fémszálaknak is.”22 * 21 http://epa.oszk.hu/01600/01609/00013/pdf/MFME_EPA01609_ 1970_2_059-083.pdf Letöltés ideje: 2018.04.14 22 https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/373381/default/ doc_url/ozdvk019_000025_OCR.pdf Letöltés ideje: 2018.05. 05.
