Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Varga Éva: Érdem és protokoll. Államfői kitüntetések az Rippl-Rónai Múzeumban
292 VARGA ÉVA déktárgy, sem kitüntetés nincs (korábban sem volt) a gyűjteményben.36 A sajtó a szenzációt kereste, hangját az egyoldalú elfogultság jellemezte. Míg, ha a kitüntetéseket, mint történeti forrásokat vizsgáljuk, a hazai diplomácia történetének finom részletei tárulnak elénk. A finn Fehér Rózsa Érdemrend nagykeresztje a láncon Az eddig elmondottakra jó példa mindjárt időrendben az első, az 1969-ben kapott finn kitüntetés. Érdemes róla részletesebben szót ejtenünk, bemutatva egyúttal a kitüntetések muzeológusi feldolgozását is. Egyértelművé válhat így a különbség: mennyire másként gondolkodunk, mint a propaganda. Hiszen amellett, hogy leírjuk a kitüntetést (az érdemrend alapításának körülményeit, azt, hogy milyen érdemek elismerésére hozták létre, kik kaphatták, milyen az érdemrend felépítése, mit fejeznek ki szimbólumai, fontosak továbbá a kivitelezés, gyártás, anyag, technika, adjusztálás adatai, az, hogy kiknek adományozták, az aktuális aukciók szerinti értékbecslések, stb.), fontos ismernünk az adományozó ország történetét, az adományozó személyt, elemezni a diplomáciai előzményeket, az időpontot, amelyben a diplomáciai találkozó ill. az adományozás történt. A finn kitüntetés esetében szerencsénk van, nincs nehéz dolgunk. A finn-magyar kapcsolatokra vonatkozó szakirodalom a finn nagykövetség jóvoltából a kutató rendelkezésére áll.37 * Mint ismeretes, 1966-1967 körül a Kádár-vezette ország önállóbb, aktívabb külpolitikába kezd, mivel a nyugati országokkal való gazdasági és műszaki kapcsolatok fejlesztése, valamint a hitel- és kölcsönfelvétel fontossá vált az ország számára. A többi szocialista ország veszélyesnek tartja a magyar gazdasági reformot, azzal a kritikával illetik Magyarországot, hogy a kapitalizmus felé tart. Ebben a helyzetben a hagyományosan jó magyar-finn kapcsolatok a kitörés lehetőségét biztosították. A Finnország és Magyarország közti viszony 1956 utáni fontos eseménye Kekkonen államelnök 1963. május 12. és 15. közötti nem hivatalos látogatása volt. Ő volt az első nyugati államfő, aki ellátogatott a kádári Magyarországra. Urho Kaleva Kekkonen, aki az 1928-as budapesti finnugor kultúrkongresszuson járt már Magyarországon, eredetileg agrárpolitikus volt. 1963-ban Jugoszláviából, Titótól érkezik Magyarországra. Ez a látogatás nem volt hivatalos, és Kekkonen ezt mindenképp 36 Ejthettek volna szót olyan harmadik világbeli elnökről is, akinek mindmáig a nevét viseli országa egyetlen egyeteme, halálának napja pedig - az ottani rendszerváltás ellenére - máig az egyik legfontosabb nemzeti ünnep az országban. S ne feledkezzünk el arról sem, hazánk sem volt a világ élvonalbeli országa. Losoncziék ezt még így fogalmaztak meg: „a Magyar Népköztársaság, közepesen fejlett, természeti erőforrásokkal szűkösen ellátott szocialista ország. Gazdaságának nyitottsága, szerkezete és adottságai révén különösen érzékenyen érintik a világgazdasági változások." 37 Rokoni körben. A magyarországi finn képviselet története. Szerk.: Jakoo Sivers. Bp., 2010. a Finn Nagykövetség kiad. A finn Fehér Rózsa Érdemrend nagy keresztje a láncon, 1969. (Rippl-Rónai Múzeum Újkortörténeti gyűjtemény) hangsúlyozni is kívánta. A Jugoszláviában járt finn küldöttségből csak néhányan kísérték el az elnököt Magyarországra. Mindezek ellenére Kekkonen a teljes magyar politikai elittel találkozott, beleértve Kádárt is. A magyarok politikáról is próbáltak tárgyalni a finn elnökkel, de kevés sikerrel jártak. Kekkonen biztosra akart menni - nehogy kritikára adjon okot - mindenképp meg akarta őrizni az út nem hivatalos jellegét. A finn államfő elégedett volt a látogatással. Ahogy a naplójában írja, Kádár becsületes, egyenes stílusa jó benyomást tett rá. Losonczi Pál kíséretében a Hortobágyra is ellátogatott. Jó véleménnyel volt a magyar mezőgazdaságról. 1969-ben aztán már hivatalosan és részletesebben megismerkedett a magyar viszonyokkal. A bábolnai mintagazdaságban megjegyezte Kádárnak, hogy ha néhány száz ilyen színvonalú gazdaság működne Magyarországon, könnyedén leköröznék a kapitalista mezőgazdaság vívmányait. Az 1960-as évek végére megélénkültek a két ország közti kapcsolatok. A csúcs Kekkonen elnök 1969- es hivatalos látogatása volt. Ekkor írták alá a két ország közti gazdasági, műszaki és tudományos együttműködési egyezményt, valamint 1970. január 1-jével megállapodtak a vízumkényszer feloldásáról. Mindezt
