Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Varga Éva: Érdem és protokoll. Államfői kitüntetések az Rippl-Rónai Múzeumban
ÉRDEM ÉS PROTOKOLL. ÁLLAMFŐI KITÜNTETÉSEK A RIPPL-RÓNAI MÚZEUMBAN 293 a '70-es években számos diplomáciai és kulturális megállapodás követte.38 Ezeknél sokkal fontosabb az a tény, hogy Finnország politikai okból is kiemelkedő partnert jelentett a magyarok számára. Kekkonen elnök külpolitikai irányvonalát - a hídverő szerepét betölteni a Kelet és a Nyugat között - a magyarok kitörési lehetőségként értékelték. Amikor 1969 májusában a finn kormányzat önálló javaslatot tett az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet összehívására, Magyarország aktívan a finn javaslat mögé állt. Az invitálás minden európai fél számára szólt, beleértve mindkét Németországot. A meghívottak közé tartozott az Egyesült Államok és Kanada is. Kekkonen Helsinkit ajánlotta a konferencia helyszínéül. Ezután Magyarország és Finnország legfelső politikai vezetői rendszeresen találkoztak egymással. 1971-ben Fock Jenő miniszterelnök, Péter János külügyminiszter és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke utazott Finnországba. Két évvel később, 1973-ban Kádár finnországi látogatására került sor. Az 1975. július-augusztusában megrendezett helsinki csúcstalálkozó óriási jelentőségű volt. Bár a hidegháborús frontvonalakat nem módosították, új utat nyitott a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztéséhez. Az 1975. augusztus 1-jén aláírt záródokumentum rögzítette a gazdasági és tudományos cserekapcsolatok élénkítését, ugyanakkor szólt az emberi jogok biztosításáról is. Ez utóbbi jelentősen megnövelte a kelet-európai politikai mozgalmak tevékenységét, és hozzájárult - s tegyük hozzá, hogy ezt Kádárék aligha így gondolták - az alig tizenöt évvel későbbi változások kialakulásához. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet után Magyarország számára kinyílt a világ. A kelet-nyugati kapcsolatokban új fejezetet jelentő aktus elsősorban Kádár mozgásterét nyitotta meg, aki élt is a lehetőséggel. A nemzetközi sajtóban Kádár a körülményekhez képest maximális szabadság éllovasa lett, s ez az ország európai tekintélyét ugrásszerűen, jelentősen megnövelte. Ezután Losonczi külföldi útjai is megszaporodtak, jóllehet nemzetközi téren továbbra sem tartoztak feltétlenül hatáskörébe a szocialista és a fejlett tőkés országok. Mindezek ismeretében a kitüntetés a fenti ismeretekkel kerül meghatározásra (1. melléklet). Lappangó műtárgyak A Losonczi-gyűjtemény 1991-es, visszaadás előtti állapota a jelenleginél jóval gazdagabb volt. Nem kerültek vissza a Somogy megyei múzeumba az ajándéktárgyak (díszkardok, szobrok, ezüstből készült hajók, tálcák, ugyancsak ezüstből készült teáskészlet, táncos felszerelés, elefántcsont-faragások, különféle iparművészeti tárgyak), látogatásai alkalmából kapott 38 A kővetkező évben létrejött a konzuli egyezmény a két ország között. Az egyezmények növelték a Helsinki és Budapest közti forgalmat. 1976-ban a két ország tudományos akadémiája együttműködési megállapodást írt alá, amely intézményi szintre emelte a kétoldalú tudományos cserét és együttműködést. Ennek egyik formáját jelentették az ún. tudományos napok: az első ilyen rendezvényre Finnországban 1968 őszén került sor, majd 1979 májusában Magyarország következett, stb. színaranyból készült emlékérmek. De - sajnos - nincs a múzeum tulajdonában az a plakett sem, amely az elnök kiemelkedő nemzetközi szereplésére utal. 1983. szeptember 25-30. között Losonczi Pál New Yorkban az állam- és kormányfők Indira Gandhi kezdeményezte konferenciáján vett részt. Szeptember 28-án beszédet mondott az ENSZ közgyűlése előtt. A világ előtt álló globális problémákról ejtett szót. Beszélt a leszerelés fontosságáról, felhívta a figyelmet a fejlett és kevésbé fejlett országok közti kiáltó ellentétre, s ezzel összefüggésben a világgazdasági egyensúly igazságos és demokratikus alapú átrendezésének szükségességére.39 1985. október 19-26. között ismét New Yorkban járt az ENSZ közgyűlése 40. ülésszakának egy részén és az ENSZ alapításának 40. évfordulós ünnepélyén, ahol 21-én beszédet is mondott.40 Losonczi ott jártának emlékére az ENSZ alapítása 40 éves évfordulójának plakettjét kapta. Az európai szocialista országok közül csupán Magyarország és Lengyelország képviseltette magát államfői szinten. Epilógus Losonczi egyik utolsó külföldi látogatása a szovjet fővárosba vezetett, Mihail Gorbacsov főtitkárrá választásához kapcsolódott. 1985. március 13-án háromtagú magyar delegáció képviselte Magyarországot Moszkvában, Konsztantyin Csernyenko temetésén. Az esemény egyúttal az új szovjet vezetővel való kapcsolatfelvételre is alkalmat adott. Losonczi Pál temetése, Barcs, 2005. (Rippl-Rónai Múzeum Újkortörténeti gyűjtemény) 39 A veszélyeket csak nemzetközi összefogással lehet elhárítania Losonczi Pál: Erősödő népi-nemzeti egység, békés egymás mellett élés. Válogatott beszédek, cikkek 1960-1984. Bp„ Kossuth, 1984. 301-304. p. 40 Tárgyalt számos elnökkel (finn, iraki, jugoszláv, koreai, lengyel, nicaraguai, portugál elnökkel, ill. alelnökkel, az indiai, kinai, luxemburgi, nyugatnémet, osztrák, suriname-i, török, zimbabwei) és több külügyminiszterrel. Bolvári-Takács Gábor: Csendben a csúcson. Vázlatpontok Losonczi Pál államfői portréjához. Zempléni Múzsa. Vili. évfolyam 3. (31.) szám - 2008. ősz, 21. p
