Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Schmidt Péter: A Deseda-tó környékének éjjeli nagylepke fanuája
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 07: 55-72 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2020 D0l:10.26080/krrmkozl.2020.7.55 http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm A Deseda-tó környékének éjjeli nagylepke faunája (Lepidoptera: Heterocera) SCHMIDT PÉTER Rippl-Rónai Múzeum, H-7400 Kaposvár, Fő utca 10., e-mail: peter.schmidt.smmi@gmail.com Schmidt, R: The moth fauna of the Lake Deseda and its surroundings (Lepidoptera: Heterocera). Abstract: In this paper, the author publishes the results of his 2 years long research of the Heterocera-fauna around the Lake Deseda, Somogy county, Hungary. Altogether 386 Heterocera species were found by both lamping and light trapping from 9 selected sampling locations. Also, the biogeographical and ecological analyses are given of these species. 7 protected and 1 strictly protected taxa were found. 3 of them are considered endangered species (Chariaspiiates formosaria, Polypogon gryphalis, Dioszeghyana schmidtii). Keywords: Moths, Heterocera, Somogy, Deseda, faunistic research, nature conservation Bevezetés A Deseda-tó és Környéke Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Területet 1994-ben nyilvánították védetté. Területe 1112 ha. Kijelölésének elsődleges célja a víztározó körül kialakult természetközeli élőhelyek védelme, valamint az ezekben a biotópokban élő állatfajok állományainak megőrzése volt. A tó környékének az északi részén jelentős és viszonylag jó állapotú erdőterületek maradtak fenn, jellemzően illír gyertyános-tölgyesek (Helleboro dumetorum-Carpinetum). Helyenként ezek termőhelyén cser telepítés következtében a cser elegyaránya jelentős mértékben megnőtt, homogén cseresek (keményfás jellegtelen erdők) is előfordulnak. A terület déli felében a vízhez erősen kötődő társulások jelentik a fő természeti értéket. Az ezekben a viszonylag természetközeli növénytársulásokban élő rovarfaunáról azonban nem voltak pontos adatok, az éjszakai lepkefaunájuk majdhogynem teljesen ismeretlen volt. Magyarországon jelenleg 1274 nagylepkefaj honos, amelyből 162 nappali (Diurna), 1112 éjjeli (Heterocera) faj (Varga2010). Ábrahám és Uherkovich (2001) által a megye faunakatalógusában összegzett, Somogy megyében előforduló fajok száma: Macrolepidoptera: 981, Diurna: 128, Heterocera: 853. Ezeknek az adatoknak a teljes magyarországi nagylepke faunához viszonyított aránya 77% (Diurna: 79%, Heterocera: 76,7%). A jelen kutatáshoz hasonló alaposságú nagylepke felmérés a vizsgált terület környékén csak két helyszínen, a Zselici Tájvédelmi Körzetben, valamint a Boronkamelléki Tájvédelmi Körzetben történt. A Deseda-tó környéki területhez közelebb áll földrajzilag és a megtalálható élőhelytípusok szempontjából is a Zselic. Különösen a Kaposvárhoz közelebbi része, a Zselici Tájvédelmi Körzet számít jól feltártnak (Kovács 1953, 1956), amely területről az 1970-es évektől kezdve az 1990-es évek elejéig több alkalommal születtek alapos nagylepke-faunisztikai munkák (Ábrahám 1992b, Uherkovich 1978a, 1981a), valamint azt követően is kiegészítő jellegű publikációk (Szabó 2007). Ezeknek a felméréseknek az összegzése alapján elmondható, hogy összesen 753 éjjeli nagylepke fajt mutattak ki eddig a Zselicből. Ez a teljes hazai faunának a 68%-a, a megyei faunának pedig a 88%-a. A mintaterülettől nyugati irányban fekvő összefüggő, és többé-kevésbé természetközeli állapotú terület a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet. A területen ábrahám (1992a) végzett átfogó Macrolepidoptera felmérést. Ekkor 580 éjjeli nagylepke-fajt sikerült kimutatni, az országos fauna 52%-át, Somogy megye teljes faunájának a 68%-át. Már elöljáróban is fontos azonban látni, hogy e két tájvédelmi körzet területe sokszorosa a vizsgáknak (különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a vizsgált védett terület nagy része maga a Deseda-tó nyílt vízfelszíne), így itt az élőhelyek diverzitása és mérete is jelentősen szerényebb, amiből következik, hogy a Deseda-környéki rovarfauna fajszáma várhatóan elmarad az összehasonlított területek hasonló adatától. Anyag és módszer A vizsgálat helyszínéül választott, közepesen jó természeti állapotú terület déli és nyugati részén közigazgatásilag Kaposvárhoz, északnyugati részén Magyaregreshez, északkeleti részén pedig Somogyaszalóhoz tartozik. A legközelebbi, országos védelem alatt álló terület a Deseda-tótól északra, a Mernyei-erdő Natura 2000 terület (HUDD20019). A vizsgált terület földrajzi elhelyezkedését tekintve a Dunántúli-dombságon, azon belül a Dél-Külső- Somogy kistáj délnyugati határán terül el (Dövényi 2010). A kistáj éghajlata alapvetően mérsékelten meleg, mérsékelten nedves. Évi középhőmérséklete 10- 10,3 °C, de a vegetációs időszak középhőmérséklete eléri akár a 17 °C-ot is. Az éves napfénytartam 2000- 2020 óra. Fontos és meghatározó éghajlati tényező a csapadék mennyisége is: a Dél-Külső-Somogy kistáj átlagos évi csapadékösszege 680-700 mm, amiből hozzávetőlegesen 400 mm a vegetációs periódus alatt hullik (Dövényi 2010). Az utóbbi évtizedben a csapadék vegetációs időszakon belüli eloszlása egyértelműen átalakult: tavasszal és ősszel is egyre jellemzőbbek az akár 2-3 hetes csapadék nélküli periódusok, az egyre gyakoribb nyári aszályok között pedig a nyári „csendes” esők szinte teljesen megszűntek, helyettük
