Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)

Lasznki-Széles Gabriella: Egyházi öltözékek, miseruhák Gölle és Kigyalán községekben a 18-21. században

310

LANSZKI-SZÉLES GABRIELLA

ken és szertartásokon. A lila színt használjuk az adventi és nagyböjti időben. Használható a megholtakért mondott miséken és a temetési szertartásokon. A feketét lehet használni, ahol ez a szokás, a megholtakért mondott miséken és a temetéseken. A rózsaszínt lehet használni, ahol ennek hagyománya van. Advent harmadik és Nagyböjt negyedik vasárnapján. Ünnepélyesebb alkalmakkor lehet értékesebb ünnepi ruhákat használni, még ha nem is felelnek meg az adott nap színének.”33

A barokk kornak a nemzetközi egyházi hímzéseit a következő századokban felváltotta a népművészet, amely nemzeti hagyományokat építette be a miseruhák hímzéseibe.

Malonyai Dezső a 20. század elején írja: „A templomokban népművészeti alkotásokat a hímzések között találunk bőven s a templomruhák között mindenütt. Itt a falu himzőművészete. A leányok, asszonyok fogadalomból, vagy, mert a plébánosnak kedveskedni akarnak, oltárterítőt, úrasztalterítőt s más egyházi kendőket s ruhát hímeznek.”34 A 21. század elején is Göllére, Kisgyalánra ez az állítás még igaz volt.

,Á század elejétől (20. század) terjedt el saját készítésű templomi textíliák, lobogók ajándékozásának, adományozásának divatja, melyben a népi vagy népies, magyaros kézimunkák, a matyó majd a kalocsai hímzéssel díszített térítők, miseruhák, lobogók mai napig meghatározzák templomaink belső képét, miliőjét. Ezt a tendenciát az egyház időről időre megújuló „szerény tiltakozása” és befolyásolása sem tudta legyőzni.”35

A vallásos népművészet kedvelt színe a rózsaszín, az 5-6. ábra matyó palást körbefutó aranyszínű rojtokkal, rózsaszínű virágokkal, valószínűsíthetően szolidabbá tette a színválasztást a miseruhák esetén a ragyogóégetés. A 7-8. ábrán matyó motívumokkal díszített miseruhán a matyórózsa rózsaszín. „A liturgikus ruha az Istennel való találkozással áll összefüggésben. Ennek megfelelően nem engedhetjük, hogy ezen a téren is az adott korszak stílusa szabjon mértéket, hanem a liturgikus öltözéknek mindig valamilyen „másságot” kell közvetítenie a hívők felé, amely jelképezi, hogy itt többről, Isten és ember találkozásáról van szó.”36 Ezt a „másságot" hivatott az eltérő szín kifejezni. A kalocsai miseruha esetén pedig a sokkal nagyobb felületű, dús hímzés hivatott erre.

Mezőkövesden magyar kultúrtörténeti tettnek ítélték, hogy 1925. február 25-én: „a nagytemplom előtti téren elégettéteka ragyogót37. (...) Egyszer ember feletti, hősi elhatározás fogamzott meg telketekben és akkor tűzbe

33 http://tar.liturgia.hu/Praeconia/Praec2014_2.pdf Letöltés ideje: 2018.06. 06.

34 https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Malonyai-malonyaidezso-a-magyar-nep-muveszete-1174D5/iv-kotet-a-dunantulimagyar-nep-muveszete-veszprem-zala-somogy-tolna-118 Letöltés ideje: 2018.04. 05.

35 Fügedi M. 1997: 448.

36 http://tar.liturgia.hu/Praeconia/Praec2014_2.pdf Letöltés ideje:

2018.04. 05.

37 „Mi is az a ragyogó? Kérdik sokan, pedig majd mindenki ismeri flitter néven színes fémpikkelyekből, színes fémszálakból és üveggyöngyökből álló szalagdíszt. (...) Egy röf ragyogó 80 korona volt. Ebből azonnal megértjük: vagyont költött a szegény, de hiú kövesdi a ragyogóra. 88. p.

dobtátok hiú díszeteket. Mezőkövesd népe nyilvános bűnbánatot tartott ország-világ előtt, ellene mondott ördögnek és minden pompának. Hol a világon találunk ma olyan népet, mely Isten és lelke iránti szeretetből képes volna drága ékszereit, bűnös cifraságaikat, (...) a tűzbe dobni?”38 Talán az 1930-as években a ragyogóégetés élénken élő emlékének köszönhetően, szelídült a piros matyórózsa rózsaszínűre a miseruhán. Ami viszont a Kalocsai motivumokkal díszített miseruhával (9. ábra) nem történt meg. Kalocsai élénk színek, minden virág a saját színében, nefelejcs kék, rózsa bordó, paprikapiros, olyan harmonikus, mint a természetben.

Mezőkövesdi eredetű kötényes miseruha39

Kisgyalánban is van mezőkövesdi asszonyoktól vásárolták.40 Azonban nem tudjuk, hogy Kisgyalánban vagy Göllében került előbb megvételre, egy évben vagy esetleg egymást követő években történt a vásárlás.

A kalocsai hímzéssel díszített miseruháról azonban biztosan tudjuk, hogy nem ez volt az első, hanem a Kisgyaláni hívek által készített miseruhát hímezték előbb. „Az 1980-as években Bérmálás alkalmával a gyaláni új piros rózsás miseruhát adták a püspökre, a gölleieknek megtetszett és a Virágos Karcsi41 is csináltatott piros rózsás miseruhát.,42

„A kalocsai népi hímzés a szabadrajzos és a kevert öltési módokat szabadon felhasználó népi hímzések csoportjába tartozik. Ez azt is jelenti, hogy sajátos stílus világán belül sem formában, sem színben, sem öltési módokban megkötöttsége nincs. A ritmikusan visszatérő díszítések esetében is elég gyakran akad olyan motívum, amelyen apróbb változtatás van. Az eredeti kalocsai kiírás alapján készült népi hímzés jellemzője épen az, hogy rajzban (iróasszony) és színben (varróasszony) azonos módon kétszer nem fordulhat elő. Nincs az a híres író- (varró-) asszony, aki pl. egy kis térítőt kétszer egyformán írna vagy várná ki.”43

Valóban ezt igazolta, a göllei, és a gyaláni miseruha is, bár ugyanazon személy „drukkolta”44 ki, a két miseruha a nagy hasonlósága ellenére megkülönböztethető volt. Gölte filiájában Fonóban is készült fonói hívek által kalocsai miseruha (10. ábra).

A kalocsai díszítésű miseruhák láthatóan színpompásak, azonban nem csak a miseruha szépsége, hanem főként az ünnepélyessége épp olyan fontos mind a hívek, és a gyaláni miseruha elkészültekor épp hivatását gyakorló Puska plébános számára, Buzsákról érkezett Göllébe papi hivatását tovább gyakorolni. Buzsáki híveitől búcsúzóul, buzsáki hímzett miseruhát (11. és 12. ábra) kapott ajándékba, amely szintén Fonóba talál-38 Bánj. 2015:87.

39 A hegedűtök alakú miseruhát hívja a népnyelv kötényes miseruhának.

40 Bóna Lászlóné szíves közlése: „Az 1930-as években, kislány voltam, jól emlékszem mikor jöttek a kövesdi asszonyok és illően kérdezték: hol lakik a templomatya, mert megszeretnék mutatni a miseruhát, amit eladásra hoztak."

41 A Puska vezetéknév még gyakori név Göllében, ezért megkülönböztetésként használt a foglalkozásból eredeztetett név.

42 Bóna Lászlóné szíves közlése.

43 https://www.orszagalbum.hu/kalocsai_p_8853 Letöltés ideje: 018.07. 13.

44 minta előnyomása