Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Lasznki-Széles Gabriella: Egyházi öltözékek, miseruhák Gölle és Kigyalán községekben a 18-21. században
EGYHÁZI ÖLTÖZÉKEK, MISERUHÁK GÖLLE ÉS KIGYALÁN KÖZSÉGEKBEN A 18-21. SZÁZADBAN 311 5-6. ábra. Matyó palást körbefutó aranyszínű rojtokkal (Gölle) 7-8. ábra. Matyó motívumokkal díszített miseruha (Gölle). 9. ábra. Kalocsai motívumokkal díszített miseruha (Gölle) ható.45 Kaposhomokon pedig a helyi sváb származású asszonyok, piros bársony szoknyáikból készítettek miseruhát (13. és 14. ábra).46 Továbbá itt őrzik azt a fekete bársony hegedűtök alakú miseruhát (15. és 16. ábra) amit feltétlen szükségesnek tartok leírni. Amely halálmotívumokkal, koponya, homokóra, mákgubó ezüstszínben díszíti, ehhez hasonlót a Kegyeleti Múzeumban őriznek. Kaposhomok Ausztriából települt. „Ezt erősíti meg a népviseleti ruha anyagának beszerzése, amikor a liturgikus színeknek megfelelő plüss bársonyért Ausztriába mennek. A nőknél az abroncs szoknyák színükben és a bársony értékében bizonyos, vetekedtek a magyarság 45 Takács Ferencné (Dencsik Magdolna) készítette elő fényképezésre a miseruhát Fonóban. 46 Bertalan Annamária készítette elő fényképezésre a miseruhát Kaposhomokon. bármelyik tájegységének népviseletével. Ami rendkívüli és nagyon komoly, mély egyházi érzékre utal, az az, hogy mindig a liturgikus színnek megfelelően öltöztek, így ismerték és viselték a zöldet, pirosat, lilát. A kitelepítések után már nagyon gyéren láttam ottlétemkor viselni, a megmaradt pár darabból Kalmár Károly esperes készíttetett miseruhákat. A bécsi piros nemcsak Buzsák népviseletére, de Homok népére is jellemző volt.”47 E sorok írója, Albin atya vendégeskedett Fekete István budai otthonában is. Fekete István a jelenhez viszonyítva több mint egy évszázadra visszaemlékezve falujára, ezt írja: „Puska Géza volt a pap, göllei gyerek az Úr göllei kertjében. (...) Puska Géza falubeli gyerek volt. Sok protekció-47 Albin atya Kaposhomok története.
