Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Gáspár Ferenc: A Somogyvármegyei Berzsenyi Irodalmi Társaság története 1904-1909
A SOMOGYVÁRMEGYEI BERZSENYI IRODALMI TÁRSASÁG TÖRTÉNETE 1904-1909 241 még a havonkénti fölolvasó üléseket is, amiket pedig az alapszabály előír, elmulasztja - csupa feledékenységből. Legjobb volna tehát, ha a Berzsenyi-társaság, ha már úgy sincs, hivatalosan is bejelentené megszűnését. Talán fog indulni egy egészségesebb, életrevalóbb, erővel teljesebb mozgalom, amely nem fog önmagába fűlni. Mi nem hagyjuk elaludni az eszmét és napirenden tartjuk azt tőlünk telhető igyekezettel. Mert most eljött minden célszerű és hasznos, egész emberéletre kiható erejű intézménynek a megvalósítására a legalkalmasabb időpont. Új korszak, az alkotmányos, a nemzeti kormányzás hajnala köszöntött reánk, amit mindenki oly epedve várt hosszú idők óta.”49 Közel nyolc hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét halljunk a Berzsenyi irodalmi társaságról. Nem sok örömünk telik benne. „A mi kies szép hazánkban egyre alakulnak az irodalmi körök, anélkül azonban, hogy az irodalom terén bármit is lendítenének. Városunknak is van egy irodalmi társasága, a Berzsenyi-társaság, de annyit se tesz a közönség irodalmi szükségleteinek kielégítésére, mint egy krajcáros bulvárlap. A társaságnak egy esztendő óta nem volt ülése. Sőt életjelt sem ad magáról, mintha csak meghalt volna. Valószínűleg ez lesz a hosszú haldoklásnak a vége, mert nemsokára az alapszabályok értelmében a társaság úgyis megszűnik. Ilyen irodalmi kör alakult nemrégen a fővárosban a lángeszű Vajda János nevével. A kör elnöke Koroda Pál és városunkban is van egy számottevő tagja, Szalay Fruzina. Nem tudjuk, mit tett az új irodalmi-kör az irodalom érdekében, de ha csak azt tűzte is ki célul, hogy a feledésbe menő Vajda János költői érdemét kellőképen méltatja, és az őt megillető helyre állítsa, akkor is megérdemli támogatásunkat.”50 Nehéz megítélni, hogy valóban a Vajda János kör támogatására íródott-e az újságcikk, vagy valódi oka az elmarasztalás lehetőségének kihasználása volt. A hivatkozott kör ugyanis nem született meg, az csak 1926-ban alakult Vajda János Irodalmi Társaság néven, ami miatt Koroda Pál elnöki tevékenységéről sincsenek (lehetnek) forrásaink. Nem tudni, milyen érzelmeket válthatott ki a Somogyvármegye 1907. március 10-ei száma a Berzsenyi társaság minden rendű és rangú tagjából, az irodalom iránt érdeklődő olvasóból, amikor a következő, meghökkentő újságcikk került a szeme elé. „Az ország minden nagyobb városában van valami irodalmi vagy kultúregyesület, amely nevét valamelyik költőnktől vagy írónktól vette. De ezek az irodalmi társaságok többnyire méltatlanok ahhoz, akinek a nevét viselik, aminek az a sűrűn fölhangzó, általános panasz és vád az eredménye, hogy a vidéki irodalmi körök nem felelnek meg a tulajdonképpeni hivatásuknak. Azonban talán egy vidéki irodalmi egyesület ellen sem oly jogos a panasz, mint éppen a Berzsenyi-társaság ellen. Pedig milyen szép reményekkel állták körül e 49 Múzeum Kaposváron. In: Somogyvármegye, 1906. június 17. p. 1-2. 50 Egy irodalom-kör kérelme. In: Somogyvármegye, 1907. február 10. p. 4-5. csecsemő korát élő irodalmi körnek a bölcsőjét, mikor ezelőtt mintegy három esztendővel megszületett. Az ünnepi keresztelőnél maga Rákosi Jenő, az újságírás atyamestere is jelen volt. S a jókívánságok közül, amikkel a fejlődésre hivatott csemetéjét, vajon mi valósult meg? - Bizony semmi, de semmi... Mostanában a vidéki sajtó sűrűn foglalkozik a helyi irodalmi körökkel és valóban szigorú bírálója azok működésének. A bírálat végeredményében aztán arra a következtetésre jut, hogy legjobb lesz, ha megszűnik, mert úgysem felel meg kitűzött céljának és nem termel semmit. Pedig a nyíregyházai Bessenyei kör minden hónapban országos hírű irodalmi és művészi zsúrokat rendez. Debrecenben a Csokonai-kör pályaíjakat tűz ki és fiatal, kezdő írók és poéták könyveit kiadja. Ez a kör adta ki az oly hirtelen nevessé vált Farkas Imre első könyvét is. A nagyváradi Szigligeti társaság minden hónapban többnyire fővárosi irodalmi körök közreműködésével irodalmi matinékat tart. Képkiállítást rendez a Nemzeti Szalonnal vagy a műcsarnokkal. Azonkívül kirándul fölolvasásra a közeli román vidékekre, ahol nemzeti és kulturális missziót teljesít. Aradon a Kölcsey-egyesület nemrég színdarabra hirdetett pályázatot, mégpedig szép sikerrel. Temesváron az Arany János-társaságnakjárt le nemrég több irodalmi pályázata és már kitűzték az újakat. Ezek az irodalmi körök mind tudnak valamelyes eredményt fölmutatni és a közönség, a nyilvánosság és a sajtó még sincs megelégedve a működésükkel. Néhány nap előtt az aradi Kölcseyegyesületben éppen a színműpályázat kapcsán merültek föl a legkomolyabb hangok, hogy az egyesületet föl kell oszlatni, mert senki sem veszi komolyan a tagok közül a maga kötelességét és mert a bíráló bizottság nem készült el véleményével a színdarabokról. Sőt a szomszédos Zalaegerszegen és Nagykanizsán is nagyobb fokú irodalmi élet van, mint nálunk. Csak a kaposvári Berzsenyi irodalmi társaság nem ad magáról életjelt. Kaposvár város közönsége jóformán azt sem tudja, hogy van Berzsenyi-társaság is a világon. Mert honnan tudná, ha nem a társaság működéséből. A működés hiánya pedig nem jelentheti a társaság létét. Már két év óta nem tartott a Berzsenyi-társaság évi rendes közgyűlést, amit az alapszabályok 15. pontja minden év januárjára ír elő. Hogyan akar egyáltalán megfelelni kitűzött céljának, amelyet az alapszabályok 2. pontja a következőkben körvonalaz: A szépirodalom művelése és terjesztése, a Somogy megyei népköltés gyöngyeinek gyűjtése és megőrzése, bizalmas közeledés létrehozása az irodalom munkásai és a közönség közt. Mi módon lehetne vajon ezt a közeledést létrehozni, ha nincs meg annak egyik fontos eszköze, a fölolvasás. Hisz a legutóbbi fölolvasó ülés egy év előtt volt. Holott az alapszabályok 14. pontja megszabja, hogy-június, július, augusztus és szeptember hónapok kivételével - minden hónap első vasárnapján kell fölolvasó ülést tartani. Sőt még az ünnepi nagygyűlést sem tartották meg, amit az alapszabály 16. pontja Berzsenyi Dániel születésnapját, május 7-ét követő első vasárnapra ír elő. Arról nem is szólunk, hogy a célok elérésére szolgáló és az alapszabályokban kifejezett irodalmi termékek és i
