Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Szatlóczki Gábor: A nemzetségi szállásoktól a vármegyékig. Adalékok és párhuzamok Somogy megye 10-11. századi településtörténetéhez
A NEMZETSÉGI SZÁLLÁSOKTÓL A VÁRMEGYÉKIG 137 1. ábra. Somogy megye szállássávjai és belső területük a 10-11. században. (Nemzetségi birtokok (sötét); régészeti lelőhelyek, kör: szállási temető, négyzet: köznépi temető.) Terebezdnél elfordul keletnek, illetve abból egy újabb dél-nyugati leágazás, a Zalától nyugatra, dél felé haladó sávval egyesülve éri el a Drávát. Ennek értelmezése, bár elsőre bonyolultnak hangzik, de a régészeti és történeti adatok tükrében az alábbiakban könnyen érthető lesz. További két belső sávszakasz található még Somogy megyében, elsőben a Balaton déli partja mentén és a Kapos északi oldalán futó sávokat az Őrei patak nyugati oldalán, egy észak-déli tengelyű sáv köti össze. A második sáv a Kapos folyó tengelyének támaszkodva a Zselicben Ropolynál egy pontból kétfelé kiindulva, elsőben az Rinyabesenyő-Bakháza vonalon, a Rinyát átlépve Bélavár felé a Dráváig tart, másodorban pedig a Vásárosbéc, Somogyhatvan vonalon Drávatamásiig. A térképre tekintve jól látható, hogy a településsávok lényegében négy nagyobb területre, és egy kisebb, Tolnával és Baranyával határos részre osztják Somogy megyét. Jól megfigyelhető az is, hogy a térképen vázolt zalai és tolnai sávok összefüggésében, a Nemesvid-Kapos folyó tengely egy északi és egy déli félre választja ketté a megyét. Ennek okát azonban szükségtelen sokáig keresgélni, mivel a megye középkori egyházi és világi közigazgatásának területi beosztása gyakorlatilag egy az egyben megfeleltethető a sávok által határolt területek rendszerének. Somogy megye nagy része a középkorban a veszprémi püspökség alá tartozott, és a területén két főesperesség létrejöttéről maradt fenn
