Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)

Szatlóczki Gábor: A nemzetségi szállásoktól a vármegyékig. Adalékok és párhuzamok Somogy megye 10-11. századi településtörténetéhez

138 SZATLÓCZKI GÁBOR forrásunk. A megye két északi, településsávok által határolt belső területe egészében a somogyi, míg a két déli a segesdi főesperességhez tartozott.8 Hason­lóképpen a 16. század eleji négy szolgabírói járásnak az 1542-es rovásadójegyzékek alapján megállapítható területe, megfeleltethető a négy, településsávok által kijelölt régióknak.9 A mai Somogy megye két felének különállása jól körvonalazható a történeti forrásokból is, annak erede­te írásos emlékeinkben egészen a 11. századig nyúlik vissza. Somogy megye első említését hagyományo­san az 1001-ben kelt pannonhalmi alapítólevélhez köti a történetírás, amelynek feltehetően két oklevélből interpolált szövegében, az egyes szám első személy­ben megfogalmazott, és István királynak tulajdonított oklevél részében szerepel. Ennek hitelét azonban né­mileg gyengíti, hogy Somogy megye - a korban sem ismeretlen fogalommal - csak comitatusként, azaz a 13. századtól elterjedt szóhasználattal vármegyeként, avagy ispánságként szerepel.10 11 Mivel az oklevél ezen része elsősorban éppen a tizedek birtoklását hivatott alátámasztani, abban a veszprémi püspökség ado­mányleveléhez hasonlóan épphogy az oklevél kiadása idején már nyilvánvalóan létező somogyi civitas(ok) kéne, hogy szerepeljen, nem pedig a 13. századra ki­alakult egységes vármegye. Tizedfizetési kötelezettsé­ge ugyanis nem az ispánságnak, hanem a birodalma alatt élő közösségnek volt. Ennek ellenére aligha van okunk Szent István adományában kételkedni, de az alapítólevél többszörösen átszerkesztett oklevélszö­vegei miatt, annak 11. század elejére vonatkoztatha­tó forrásértéke óvatosan kezelendő. Somogy megye legelső egykorú említése így jelen tudásunk szerint a zselicszentjakabi apátság 1061-ben kiállított alapító­­levelében maradt fenn. Ebben az apátságot gazdag adományokkal megalapító Győr nembeli Ottó, mint „Symigiensis civitatis comes” szerepel, másként a so­mogyi civitas ispánja.11 Amilyen korán előfordul a somogyi civitas, olyan ké­sői a segesdi első említése, ami 1245-ből maradt fenn, már mint comitatus. Kétségkívül valóságos civitas volt, akárcsak Somogy, lévén a herényi (ma Iharosberény) hospesek 1264. évi szabadságleveléből egyértelművé válik, hogy mint „polgárok”, nem a somogyi, hanem a segesdi ispán alatt voltak kötelesek a királyi hadba vo­nulni, illetve annak ispáni, azaz bírói közhatalma alá tartoztak.12 Többet azonban ez alapján sem tudunk meg, mert a 13. század második felének közállapota közvetlenül nem vonatkoztatható a 10-11. századra. Emellett Segesd a 13. században kialakuló nemesi vármegyék sorába már nem lépett be, igy önálló ne­mesi törvényszéke sem létesült, és a 15. század eleji felszámolásáig és eladományozásáig, megmaradt a királynék jószágaként, mint ispánság. Ennek oka vél­hetően az a körülmény lehetett, hogy más ispánságok 8 ETE V. 454-462. 9 MNLOLE 158 39. kötet 11-64. folio. 10 Thoroczkay 2002. 257-259. 11 Kumorovitz 1964. 53. 12 Pesty 1880. 214. civitasaival ellentétben, Segesd területének eladomá­nyozható része, túlnyomórészt a 13. század folyamán is megmaradt a királynék tulajdonában, így az annak településsávjaiban élő nemesek Somogy vármegye nemesi közösségébe integrálódtak. A somogyi és segesdi civitasok ispánságának terü­letét a már említett két főesperesség pápai tizedjegyzé­­kekben összeírt egyházai alapján lehet rekonstruálni.13 Eszerint a somogyi főesperesség magába foglalta a Ba­laton déli partján lévő mindkét sávok által körülhatárolt területet, illetve meglepő módon kimaradt belőle a fő te­lepüléssáv Besenyőszentgyörgy-Terebezd közötti sza­kasza, ami pedig a segesdi főesperességhez tartozott. Hasonlóképpen a somogyi főesperesség területe is le­nyúlt délre, éppen a segesdi területeket keletről hatá­roló Ropoly-Drávatamási településsávot foglalva magá­ba. Somogy és Segesd megye területe, tehát egy-egy településsávi szakasz erejéig, mintegy átkarolta egy­mást. Ez a jelenség azonban úgy tűnik nem a gyűrűs belsőterületekkel, hanem a településsávok létrejöttével és annak egymáshoz való viszonyával lehet összefüg­gésben, mivel az egyes területek közös településsávjai esetében hasonló jelenség szerte az országban min­den szállássáv és gyűrűs belső területe, valamint korai esperessége esetében kimutatható. így a külső-somo­gyi terület északi határoló sávja a Balaton déli oldalán északról átkarolja a középkori regölyi főesperességet, míg annak a Külső-Somoggyal közös településsávja pedig dél felé benyúlik a kelet-segesdi és tolnai gyű­rűk közé. Mindezen felül akad még két olyan területe Somogy megyének, ahol mind a településtopográfia, mind a régészeti lelőhelyek üres területet jeleznek. Az egyik ilyen a Sió csatorna menti részek, a másik pedig lényegében a Zselic keleti oldala. Ugyanakkor mindkét területről tudjuk, hogy a 11. század közepén már lakott volt, és ott a tihanyi, illetve a szentjakabi apátságoknak birtokot adományoznak. A két terület topográfiájának meghatározásához további kutatások szükségesek. Régészeti topográfia A mai Somogy megye területén előkerült honfogla­lás kori leletanyag ugyan korántsem nevezhető nagy­nak, de ahhoz éppen elegendő, hogy a településsávok térképére vetítve értelmezhető legyen. Az un. szál­lási temetőkből napjainkig 6 került napvilágra, ame­lyekből a Vörs-Papkert B, a Balatonújlak-Erdő-dülő, a belső-somogyi terület, míg Tengőd-Hétkútpuszta, Balatonboglár-Bereke-dűlő, Balatonboglár-kilátó u. a külső-somogyi terület szállássávjára esik. Egyet­len kivétel Somogyjád-Alkotmány Tsz. lelőhely, ami az Őrei patak nyugati oldalán, a két említett terüle­tet elválasztó szállássávban került elő. Akad még to­vábbi két temető, így a balatonlelle-irmapusztai, és a törökkoppány temető u.-i amelyeket a bizonytalan leletkörülményei okán nem vettem figyelembe, mivel további adatok hiányában egyelőre a pontos besoro­lásuk sem lehetséges.14 13 Engel 2001. A somogyi és segesdi főesperességek. 14 Hegyi-Varga 2015. 1-8.

Next

/
Thumbnails
Contents