Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Szatlóczki Gábor: A nemzetségi szállásoktól a vármegyékig. Adalékok és párhuzamok Somogy megye 10-11. századi településtörténetéhez
136 SZATLÓCZKI GÁBOR lárdulása, a felmerülő 9-10 századi előzmények széleskörű vizsgálata nélkül, jelenleg csak a 10. század közepére és utolsó harmadára keltezhető. Ennek oka, hogy nyilvánvalóan akkor is számolni kell a megtelepülésnek és az azt követő változásoknak egy hosszabbrövidebb periódusával, ha a foglalás teljesen újonnan, vagy részben megelőző szállássávok birtokbavételével történt. Ezen felül a 11-13. századok közt is számtalan változás ment végbe, melyekről írott forrás nem maradt. Az egyes nemzetségek törzsbirtokai által kijelölt, nem egyszer több 10 kilométeres szállássávi szakaszokon belül - a középkori birtokok használatának módjához hasonlóan - a nemzetségek és közvetlen kíséretük időszakos tartózkodási helye egyelőre sem a korai helynevek, sem a régészeti források alapján nem határozható meg, legfeljebb az általuk használt temetőké. A tanulmány elkészítése során - külön hivatkozás nélkül - ezúttal is Engel Pál települési adatbázisát használtam az egyházhelyes nemesek birtokainak feldolgozásához, de ahol szükségesnek tartottam, a rovásadójegyzék alapján külön is ellenőriztem, illetve kiegészítettem az adatokat.3 A térképeket úgyszintén Engel munkája nyomán magam készítettem. A somogyi egyházhelyes nemesek településtopográfiája Somogy megye 10-11. századi településterületének rekonstrukciójához két nagyobb forráscsoport áll rendelkezésre. Elsőben az írott források, különös tekintettel, a leginkább archaikus birtokviszonyokkal és településterülettel rendelkező egyházhelyes nemesek összeírásaira, másodsorban pedig az eddig ismerté vált régészeti lelőhelyek. Somogy megye területéről a török hódítás következtében mindössze egy olyan dikális összeírás maradt fenn 1542-ből, amely értékelhető mennyiségű adatott tartalmaz az egyházhelyes nemesekre.4 Az ez évi lajstrom ugyan a későbbiekkel ellentétben még az egész megye területére kiterjedt, de már így is csak egy töredékes lenyomatát adja a középkori oklevelekből sejthető egyházhelyes települések valós számának. A 14-15. századi okleveles anyagban, különösen a határjárások és tanúkihallgatások alkalmával számos olyan egyházhelyes, vagy néhány jobbágyős nemest is feljegyeztek, akiknek utódai, illetve birtokuk az 1542-es összeírásban már nem szerepel. Mindazonáltal a töredékes adóösszeírások hiánya valamilyen mértékben a középkori oklevelekből pótolható. Szerencsés módon több olyan irat is fennmaradt, amelyben a nagyobb hatalmaskodások vizsgálata, vagy a birtokbaiktatások alkalmával a szomszédos és megyebeli nemesek sokaságát jegyezték fel. A két féle írott forrásanyag együttes használatával pedig lehetőség nyílik az egyházhelyes nemesek somogyi településsávjainak meghatározására. 3 Engel adatbázisára tételesen nem lehet hivatkozni, de annak keresőfelületén, minden forrás könnyen visszakereshető a birtok vagy családnevek szerint. Engel 2001. 4 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL)E 158 39. kötet 11-64. folio. Az 1542-es összeírásban 29 településen, 347 főnyi egyházhelyes nemest írtak össze, valamint további 25 birtokon mintegy 40 nemest, akinek mindössze 1 adóköteles jobbágyportája volt és vélhetően hasonlóképpen a nemesi udvarhelyén gazdálkodott.5 Mindez a középkori oklevelekben egy-egy birtokon említett, vélhetően ugyancsak egyházhelyes, vagy időlegesen 1-2 jobbágyős nemesek által lakott mintegy 78 egész vagy részbirtokkal egészíthető ki.6 A középkori Somogy megyében így hozzávetőlegesen 132 településen élt egyházhelyes kisnemesség, amivel közel akkora számú közösséget alkottak, mint a 141 településen élő zalai egyházhelyesek7 (1. ábra). A Somogy megyei egyházhelyes nemesek településeit térképre vetítve, azok a már megismert módon, mintegy 10 km széles, szabályos sávokat képeznek, melyek a megyén belül egymásból kiindulva több szakaszra ágaznak, és minden esetben a megye határát átlépve, a szomszédos megyékben folytatódnak. Az első belépő szakasz a Zala megyei Fenék birtok felől, Besenyőszentgyörgynél lép be Somogy megyébe, majd rögtön kétfelé válva, egyrészről a belépő fő szakasz délnek tart Terebezd-Csömpördig, majd Segesd felett éles szögben keletnek fordulva és kisebb ívet bejárva, a Kapos folyó északi oldalán az Őrei patakot átlépve, Büssü után kelet felé ér Tolna megyébe. Másrészről a Besenyőszentgyörgynél elváló szakasz a Balaton korabeli déli partjával párhuzamosan egészen a Sió völgye előtt fordul ismét Tolna megyébe. A fő sávból Nemesdéd és Nemesvid körül egy kilépő másik sáv dél-nyugat felé haladva Őrtilosnál éri el a Drávát. Ebbe a sávba lép be Pogányszentpéter körül egy zalai sáv, melyről a korábbi Zala megyét feldolgozó tanulmányban magam is azt feltételeztem, hogy a Győrtől a Rába-Marcal-Zala folyók vonalában a Dunántúlt kettészelő fősáv déli szakasza. A somogyi sávok részletes feltérképezése után azonban ez csak részben igaz, mivel a fősáv valójában a Zala folyót keletről kerüli meg, majd a fentebbi módon 5 Egyházhelyes nemesi birtokok 1542-ben: Artésháza, Babóháza, Csemperd, Déd, Eszpete, Fok, Füles, Gyolcs, Kálmán, Keresztúr, Kisfalud, Kissávoly, Kisszentgyörgy, Kisszentpál, Nemeske, Sokoród, Szakácsi Szentjakab, Tamási, Zelefalva. Szakácsi és Déd esetében vélhetően a többség nem nemesi, hanem szolgálónépi eredetű. Kisnemesek (1-5 jobbágy): Arad, Balásokháza, Bodon, Csehi, Cserallya, Dombó, Felrét, Felsőlak, Felsőpácód, Görény, Gyöngyösmelléke, Herántfalva, Nagyszög, Ótélek, Pátró, Pörög, Kohány, Sávoly, Simonfalva, Szenterzsébet, Tóti, Várad, Zolát. 6 A középkori oklevelekben szereplő kisnemesek, egy részük adománybirtokos eredetű lehet. Engel Pál adatbázisában az egy birtokon említett kisnemeseket nem név szerint, hanem a „nob.” jelzővel vette fel. Somogy megyei birtokaik: Acs, Bélc, Bodgamás, Elye, Endréd, Endus, Gyojta, Hatvan, Henyz, Hetés, Hlyed, Inakod, Istvánfölde, Kaposfő, Kecsefalva, Keserd, Kohány, Korpád, Kovácsi, Kovásznya, Kynkus, Lód, Mére, Rinyamellék, Sehter, Szentgyörgy, Szentmárton, Tapasz, Tarány, Tardas, Viskó, Vyznye, Zenche. MNL OL DL 5296. Babod, Berkes, Kékesé, Kiskarád DL 17101., Fejéregyház, Horvátkút DL 17688., Álcs, Gamás, Gárdony, Kék, Kisvittya, Mács, Nagyberény, Petend, Szentmihálykék, Töl DL 19840., Csepel, Csicsal, Fehéregyház, Kapoly, Lulya, Megyeri, Nezeb, Őszöd, Varang, Víz DL 50576., Csolta, Kiskomár, Kismarót DL 101234., Ácsa, Baba, Csiget, Egres, Horpács, Kölked, Magyarosd, Mátésföld, Ősz, Sárpolyán, Szentkirály, Szörény, Tüttös, Zádor, Zimány DL 102538. Lásd Borsa 1998. 295., Bándi 1986. 55. Komjáthy 1973. 7. 7 Szatlóczki 2019b. 70.
