Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Szatlóczki Gábor: A nemzetségi szállásoktól a vármegyékig. Adalékok és párhuzamok Somogy megye 10-11. századi településtörténetéhez
ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm A nemzetségi szállásoktól a vármegyékig. Adalékok és párhuzamok Somogy megye 10-11. századi településtörténetéhez1 SZATLÓCZKI GÁBOR e-mail: gabor.szatloczki@gmail.com A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 07:135-150 Kaposvár, 2020 D0l:10.26080/krrmkozl.2020.7.135 Szatlóczki, G.: From clan seats to counties. Addition and parallels to the 10-11 C settlement history of Somogy county. Abstract: The former area and extention of 10 C. Hungarian clans was conserved most accurately in the settlement area of medieval lesser nobles and in the boundaries of episcopal districts. The early Christian civitas emerged within the settlement area of former clans and the intermediate territories dividing them (so-called: megye) from which the medieval nobiliary counties emerged during the 13. C. Keywords: Middle ages, county, civitas, clans, gens A topográfiai vizsgálat módszerei Az egyházhelyes nemesek nyugat-dunántúli településterületéről írt előző tanulmányomban Somogy megye topográfiáját a fennmaradt középkori források hiányos volta miatt csak vázlatosan mutattam be.1 2 Az azóta eltelt időben elvégzett kutatások során sokat finomodott az a szempontrendszer, ami alapján a településsávokat rekonstruálni lehet, illetve ennek tükrében szükségesé vált az értelmezési keret fogalmainak pontosítása és meghatározása is. Elsőben Zala, Veszprém és Vas megyék településsávjainak értékelése során, abból az alapfelvetésből indultam ki, hogy az egyházhelyes nemesek alapvetően a gyepűőrök leszármazottainak tekinthetők, és ily módon a településsávjaik az ország külső és belső határait jelölik ki. Ez az elképzelés, bár a nyugati határszélen és a belső területek esetében is részben helytálló, de a településrendszer egész országot behálózó struktúrája okán összességében tévesnek bizonyult. Emiatt nem tartható az a meghatározás sem, hogy az egyházhelyes nemesek településsávjai „gyepűsávok” lennének. A nagyobb térséget érintő településtopográfiai vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy az egyházhelyes nemesek falvai valójában mintegy gerincként olyan településsávok nyomvonalát jelölik ki, ahol annak már korábban is feltételezett módon a kis és köznemesek, illetve a nemzetségi eredetű törzsbirtokok is részei voltak. Mindazonáltal ettől élesen elkülönül a telepü-1 Jelen tanulmányomban számtalan olyan társadalomtörténeti kérdést érintek, amelyek kutatási eredményei még publikálatlanok és egy hamarosan elkészülő nagymonográfiában dolgoztam fel. Mivel azonban a tanulmányban tárgyalt jelenségek értelmezéséhez elengedhetetlen azok vázlatos ismertetése, igyekeztem a lehető legegyszerűbb módon bemutatni és indokolni a nézeteimet. A témából következő számtalan részletkérdésre a könyvben fogok kitérni. A tanulmány elkészítéséhez nyújtott segítségükért, illetve észrevételeikért Molnár Istvánnak és Varga Máténak tartozom köszönettel. 2 Szatlóczki 2019b. 68-93. léssávok által határolt belső területek birtoklástörténeti eredete, miszerint ott egyházhelyes nemesek még szórványszigetként sem nagyon találhatók, valamint a birtokok túlnyomó többsége király által nemeseknek vagy egyházaknak eladományozott birtok, jellemzően nagyobb egybefüggő tartományok összessége, kevés egyéb, vélhetően adományos nemesi birtokkal. A két struktúra elkülönülése még az időközben eltelt fél évezred okozta változások ellenére is, helyenként olyannyira látványosan megmutatkozik a 15-16. századokban, hogy sok esetben komolyabb birtoktörténeti vizsgálatok nélkül is ugyanazt az eredményt kapjuk, mint a régészeti és történeti településtopográfiai vizsgálatokat követően. A jelenség magyarázata viszonylag egyszerű, mivel egyházhelyes nemesi birtokból sosem lett jobbágyok lakta tartomány és csak az egészen kisméretűek esetében fordult elő, hogy azok egy szomszédos faluba olvadtak be. Hasonlóképpen az adományos birtokokból is ritkán lett később egyházhelyes nemesi birtok, ha mégis, akkor jellemzően csak 1-2 birtokos család eredetileg is törpebirtoka vált azzá. Mindezek okán az alábbiakban az írott források alapján rekonstruált birtokszerkezetet településsávokként, míg az azt megelőző 10-11. századi állapotot a korabeli szóhasználat alapján szállássávokként (mansio) értelmezem. Az egyazon jelenségre vonatkozó kétféle elnevezés között véleményem szerint nincs ellentmondás, mivel azok a birtokszerkezet kialakulásának és későbbi használati módjának eltérő korszakait jelentik. Hasonlóképpen megtartottam a gyűrűk fogalmát, mivel a belső területek gyanítható korabeli elnevezésének használata egyelőre komoly értelmezési nehézségekhez vezetne a történettudomány által jelenleg használatos fogalmak jelentése ellenében. Végezetül meg kell jegyeznem, hogy az egyházhelyes nemesek birtokai alapján felvázolt település/szállássávok pontos szélességét és kiterjedését a térképeken nem tüntettem fel, mivel ahhoz minden egyes birtokra kiterjedő birtoklástörténeti vizsgálat szükséges. A tapasztalatok okán egy 10-15 km széles sávot feltételezhetünk, melyben a 10. századi szállások létrejöttek. Ennek megfelelően hangsúlyoznom kell, hogy a térképeken jelölt határvonalak a középkorvégi állapotot tükrözik, abból a 10. századi szállássávok nemzetségeinek és kíséreteiknek pontos szállása nem következik, mindössze arányaiban mutatják a megtelepülés vélhető földrajzi helyzetét. Továbbá külön hangsúlyoznom kell, hogy a középkori településtopográfiából következő struktúra kialakulása, avagy hozzávetőleges megszi
