Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Gulyás Bence - Lőrinczy Gábor: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei V. Kora avar kori padmalyos temetkezés Tiszavasvári, Eszenyi-telekről
96 GULYÁS BENCE - LŐRINCZY GÁBOR Az anyagi kultúra elemei A lószerszámzat részei Zabla. A töredékesen előkerült és elveszett zabla típusa nem állapítható meg. A Körösöktől északra fekvő területen főleg az aszimmetrikus kialakítású, csuklós csikózablák használata volt általános a kora avar korban. Kis számban kerültek elő oldalpálcás zablák is. A kashalmi 34. sírban fa oldalpálca maradványait figyelték meg, míg Hajdúdorog-Városkert u. 1. sírban a fa vagy szaru zablapálcát ónlemezzel vonták be.46 Lószerszámveretek. A ló koponyája környékén préselt ezüstlemezek mára már nem rekonstruálható töredékei helyezkedtek el, melyek a fejkantárt díszítették. A legnagyobb töredéken függőlegesen egy borda fut végig, mely szimmetrikusan osztja ketté a veretet. Ennek két oldalán egy-egy préselt motívum figyelhető meg, a jobb oldali pontkör díszítésű, a bal oldali nem határozható meg pontosan. Látszólag ez az elrendezés egy arcot is ábrázolhat, ahogy az a jutási 166. sír maszkos övveretén is látható.47 A megmaradt töredék alapján a tárgy mintázata nem rekonstruálható, így nem dönthető el egyértelműen, hogy a lemezen emberi arcot ábrázoltak. Ha a vereten sematikus arcábrázolás van, az annyiban egyedülálló, hogy a kora avar kori leletanyagban eddig nem ismerünk ilyen ábrázolást lószerszámvereten. A sírból nyolc darab P alakú, általában kerek veretek rögzítésére szolgáló felszerelő bronzszegecs is előkerült, melyek végén négyzetes alátétlemezek vannak. Ez a szegecstípus a kora avar korban széles körben elterjedt, rozetták (pl. Csákberény-Orondpuszta 395. sír, Környe 124. sír),48 illetve félgömbös lószerszámveretek (pl. Zamárdi-Réti földek 34. és 580. sír)49 szíjra rögzítésére használták. Az 580. sír félgömbös veretéinek oldalnézeti rajza alapján a szegecs kiszélesedő fejét a veret hátulján lévő masszába nyomták, majd a szegecset a bőrön átnyomták, és a végére helyezték az alátétet. Ezek alapján feltehető, hogy félgömb alakú, préselt ezüst lószerszámveretek is díszítették a szíjazatot. Nyereg vas szíjfeszítője. A kisméretű, fordított T alakú, felül karikában végződő vas szíjfeszítő50 (4. ábra 4.) egy kevésbé látványos, de a lovasfelszerelés egyik sajátos szereléke, amely mindeddig kevés figyelmet kapott. A kisszámú - de egyre gyarapodó - publikált párhuzamainak51 nagy többsége nyújtott Q alakú, feje ritkán négyzetes kialakítású, szárainak végeit két, ellentétes irányban kihajlították. Az Eszenyi-teleki példány legközelebbi párhuzama Tiszavasvári-Koldusdomb 1. sírjából52 került elő. E két temetkezésen kívül a tiszántúli kora avar kori publikált anyagból még Békésszentandrás-Benda-tanya 87.53és Szegvár-Oromdűlő 100. sírjából54 ismerjük a szíjfeszítő analógiáit. A nyereg ezen szerelékének a használata tovább élt, és ezt az avar kor második felében ugyanerről a területről az alábbi temetkezések leletei igazolják: Pitvaros-Víztározó 125. sír,55 Szarvas-68. lelőhely 156. sír,56 Székkutas-Kápolna-dűlő 239. és 466. sír,57 Székkutas-Új ÉletTsz 4. sír,58 Szarvas-Grexa téglagyár 156. és 376. sír,59 Szarvas-Kovácshalom 40. sír.60 Ez utóbb felsorolt sírok döntő többsége lószerszámos temetkezés volt, azaz az elhunyt mellé nem a lovat, hanem csak annak szerszámzatát helyezték el a temetés során. Ezzel szemben a kora avar kori tiszántúli temetkezések között részleges, egész lovas és lószerszámos temetkezést egyaránt találunk. De a nyergeket a dunántúli avar lovasok is felszerelték vas szíjfeszítővel, amint azt - a teljesség igénye nélkül - az alábbi sírok leletei bizonyítják: Környe 129. lósír,61 Zamárdi 1634. lósír,62 és Komárom-Hajógyár 103. lovassír.63 46 Lörinczy - Racz 2014,163. 47 Balogh 2004,286,6. kép 10. 48 László 2017,34. tábla, 12; Salamon - Erdélyi 1971,98, Taf. 20,124:29. 49 Bárdos - Garam 2009,203, Taf. 4, 34; Bárdos - Garam 2009,277, Taf. 75,580:6-12. 50 Lörinczy 1992,90. 51 Bende 2012,648,1. táblázat; Bende 2017, 301. 52 CsallAny 1960, XII. t. 49.; GulyAs - Lörinczy 2018,543. 53 Balogh - GulyAs - Lörinczy 2019. 54 Lörinczy 1992,90, Abb. 12.5. A temető itt említett sírján kívül még nyolc temetkezésből került elő vas szíjfeszítő. 55 Bende2000,243,8.képi. 56 Juhasz 1995,421,11. kép 7., Taf. 44.376:9. 57 B. Nagy 2003,39,62,86. kép 22,162. kép 4. 58 Lörinczy - Szalontai 1996, 280,12. kép 2. 59 Juhasz 2004, Taf. 19.156:7, 60 Balogh - GulyAs - Lörinczy 2019. 61 Salamon - Erdélyi 1971,27.Taf. 22:5,9. 62 Bardos-Garam 2014,32, Taf. 179:47. A szerzőka bolygatott lósírból előkerült leletet nyeregtartozékként határozták meg. 63 Trugly 1993,195, Taf. IX. 3.
