Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Gulyás Bence - Lőrinczy Gábor: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei V. Kora avar kori padmalyos temetkezés Tiszavasvári, Eszenyi-telekről
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE AVAR SÍRLELETEI V. KORA AVAR KORI PADMALYOS TEMETKEZÉS TISZAVASVÁRI-ESZENYI-TELEKRŐL 97 A fentiek mellett a szíjfeszítők általános ismeretét és használatát az erdélyi Baráthely (ma: Bratei, Románia) 3. temető 19. és 108. kirabolt lósírjából előkerült példányok is illusztrálják.64 Ezeknek a nyeregszerelékeknek korszaktól, helytől függetlenül több közös jellemzőjük is van. Formájuk lehet kulcs, fordított T és nyújtott 0 alakú, maximális hosszuk 3-4 cm között van, rövid száraiknak a felületét mindig vasoxiddal konzerválódott famaradvány borítja. Hiteles megfigyelések szerint mindig a kengyelekkel, hevedercsatokkal együtt, azok közelében kerültek elő. A fanyereg talpába süllyesztett tárgy bőrszíj vezetésére, annak megfeszítésére szolgált.65 Hosszúfülű kengyelpár. Tiszavasvári kora avar kori lelőhelyeiről - a viszonylag nagyszámú lovastemetkezés ellenére - kevés kengyelt ismerünk. A kashalmi 34., és a koldusdombi 21. sírból egy hurkosfülű kengyelpár, míg utóbbi temető 1. sírjában egy hurkos- és egy hosszúfülű kengyel került elő.66 A hosszúfülű kengyelek a Nyíregyháza területén található lelőhelyeken összpontosulnak, ilyeneket találtak Nyíregyháza-Moszkva utca, Nyíregyháza-Városi Kertészet 1936/3. sír és az 1937. évi temetkezésben is.67 Bár ezeknek a kengyeleknek a kora avar koron belül nincs keltező értékük, de az eddig megfigyeltek alapján a vaskengyel sírba helyezése a Tiszántúlon viszonylag kései jelenség, a 7. századnál korábbra nem keltezhető.68 Kengyelszíj szorító csonthenger. A fiatal férfi bal combnyakjának külső oldala mellett feküdt egy rövid csonthenger (4. ábra 2.). Teljes belső felületén, illetve palástja peremének kis területén vasrozsda nyomai figyelhetőek meg. Az előre nyomtatott sírlap szerint a csontgyűrűhöz legközelebb - a három vascsaton kívül - a két hosszúfülű vaskengyel feküdt a bal combfejtől kb. 40 centiméterre, fülükkel egymás felé, de a csontgyűrűtől ellenkező irányba. Ismereteink szerint tiszántúli kora avar kori sírból legelőször a szentes-derekegyházi-oldali lovassírból került elő hasonló darab.69 A sírban fekvő férfi bal lábszárcsontjának külső oldala mellett, részben egymáson fekvő, részben elporladt hurkos fülű kengyelpár fülei mögött feküdt a csonthenger a palástján, a kengyel (és a fül) tengelyének vonalában.70 A szentesi példánnyal megegyező darab került elő a Gyoma 264. lelőhelyen feltárt 3. sírból, egy 22-28 éves korában elhunyt nő felett 10 centiméterre, azzal azonos tájolásban fekvő részleges lótemetkezés mellékleteként. A részben bolygatott sírból a rövid csonthenger a lócsontok fektetési szintjén, a jobb mellső lábcsont mellett került elő.7’ Avas kengyelpár ugyancsak a ló fektetési szintjén, de a nő jobb felkarcsontja felett, annak két oldalán feküdt. A mokrin-vodoplav-dűlői (Szerbia) 67., padmalyos72 sírját a feltáró Szasszer János tanító részletesen leírta.73 Ezek szerint a sír déli felében fekvő teljes lócsontváz bal oldali kengyelének szíjvégénél (fülénél) egy 3 centiméter hosszú henger alakú csonttárgy feküdt.74 A tárgy funkciójának meghatározására már a szentes-derekegyházi példány előkerülése és dokumentálása alkalmat adhatott volna, ha Csallány Gábor a tényekből indul ki. A csonthenger kengyelfül mögötti, ahhoz igen közeli helyzete és azzal egyvonalban való fekvése alapján adódhatott volna a logikus következtetés, hogy a csonthenger a kengyelekkel, illetve azok szíjazatával függhet össze. Ezzel szemben Csallány Gábor - Cs. Sebestyén Károly felvetésére hivatkozva - az íjászfelszerelés részének gondolta és íjászgyűrűként határozta meg.75 A gyomai sír publikálója nem volt olyan szerencsés helyzetben, mint Csallány Gábor, mivel a sír azon része, ahol a csonthenger előkerült, bolygatott volt. De mivel a lótemetkezés szintjén feküdt a csonthenger, ezért logikusan következtetett arra a szerző, hogy ugyan a közelebbi felhasználási módja nem egyértelmű, de feltehető, hogy az a lószerszámzat része volt.76 64 BArzu 2010, Taf. 6. G. 19:5, Taf. 19, G. 108:2a. 65 Ne tévesszen meg bennünket az itt felsorolt sírok kevés száma. Ennél jóval gyakoribb lehetett a szíjfeszítők használata, mert a publikált példányok döntő többsége hiteles körülmények között, régészeti feltáráson került elő. Nagy a valószínűsége, hogy a régi feltárásokon ezek a leletek összetörtek, elkallódtak. Az elmúlt évtizedekben feltárt temetők lovassírjaiból valószínűleg nagyobb számban kerültek elő és lesznek majd ismertek ezeknek a temetőknek a publikálása során. 66 GulyAs- Lörinczy2018, 531. 67 Lörinczy - RAcz 2014,165. 68 Lörinczy 1996,185; Lörinczy 1998,351. 69 CsallAny 1939,1. tábla 6, II. tábla 16-17,1. tábla В 17-19. 70 Már amennyiben ezt a fotó (CsallAny 1939,1. tábla A) alapján meg lehet pontosan határozni. A kengyelek és a csonthenger sírbeli helyzetét eredetinek fogadjuk el annak ellenére, hogy a sír egyes leletei és az állatcsontok közül több is - bizonyára a sír fotózása miatt - vissza lettek a sír aljára fektetve. 71 Somogyi 1997,99,6. kép 5. 72 Lörinczy - Straub 2006,288. 73 MFM Régészeti Adattár 1577-93., 1578-93., 1579-93. Itsz. 74 A csonthengert a sírleírásban (Balogh 2004,268-269.) nem említik, de a sír leletanyagának katalógusában szerepel (Ranisavlev 2007,23, Tab. 27:9.). 75 CsallAny 1939,116. 76 Somogyi 1997,101.
