Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Padányi József - Négyesi Lajos - Nagy László: A Zrínyi-árok azonosítása. Egy 1662-ben épített műszaki zárelem
248 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS - NAGY LÁSZLÓ művek kerültek beépítésre. A Mura-menti terű letek védelme érdekében azonban árvízvédelmi töltések, nyárigát jelleggel, kisebb területek mentesítésére csak az 1940-41 -es években kezdtek kiépülni. 1950 után a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság folytatta a korábban elkezdett lokális beavatkozások fejlesztését, fenntartását. Az irányzat mindinkább az volt, hogy a lokális beavatkozások egy általános szabályozási tervbe illeszkedjenek be, amely 1978-ban elkészült, de többnyire csak a tervezett mederbiztosítások, illetve szabályozási művek egy része épült meg, a tervezett mederátvágásokra nem került sor. Az osztrák, jugoszláv, magyar hidrológiai és vízrajzi tanulmányok alapján 1959-ben elkészített fejlesztési program az árvízi hozamot 1650 m3/s-ban, a töltések távolságát pedig 600-750 méterben határozta meg, s rögzítette az árvédelmi töltések méreteit is. Kezdetben a védművek a letenyei vízmércén mért +500 centiméteres vízálláshoz tartozó felszíngörbe alapján kerültek kiépítésre. Az 1972. évi árvízkor +514 centiméteres tetőző vízállást mértek a letenyei vízmércén, s a későbbiekben ezt tekintettük mértékadó vízállásnak. Az akkori árvíz során két helyen is volt töltésszakadás (a tótszerdahelyi és a birkitói öblözetben) jelentős károkat okozva. Az 1972-es évet követően több öblözetben is fejlesztették a töltéseket. A jelenlegi védművek (védtöltések, műtárgyak) kiépítése több ütemben, 1965-2015 között történt meg. Ahhoz, hogy közelebb jussunk a Zrínyi-korabeli Mura meder helyének meghatározásához érdemes a legkorábbi ábrázolások vizsgálatával kezdeni az elemzést. Az első ilyen megjelenítés 1794-ből származik, amely a Mura Kollátszeg és Kakonya közötti szakaszát mutatja (4. ábra). A képen jól azonosíthatóak a Holst-féle vázlat kanyarulatai, de semmi sem utal a keresett árokra. 5. ábra. Az első katonai felmérés eredménye (forrás: http://mapire.eu/hu/map/firstsurvey/?layers=o sm%2Cl %2C73&bbox= 1865264.737865862%2C58322 71.083489292%2C1891367.9830252496%2C5841995. 023109795, letöltés: 20 7 7. november 20.) Az első katonai felmérés is mutatja a Mura vizsgált szakaszát, és nagyon markánsan jeleníti meg a lefűződő medret és az abból induló árkot (5. ábra). Az árok másik vége pedig egyértelműen a Kanizsa-patakba van bekötve. Érdemes itt rögzíteni, hogy Murakeresztúr és Kakonya között egyetlen más árkot sem találunk, amely a két folyót kötné össze. Van még egy, számunkra fontos azonosítási pont a Murakeresztúr felől jövő úton, mégpedig a híd az árok fölött, Kollátszeg határában. A következő figyelemre méltó rajz 1816-ból való, amelyen a folyó medre pontosan követi a vizsgált szakaszon az 1794-es ábrázolást (6. ábra). Ezen már megjelennek azok a beavatkozások, amelyek a tervezett átvágásokra, kanyar levágásokra utalnak. Számunkra az igazán érdekes azonban az, hogy a Kollátszeg felirat mellett ábrázolja az ekkorra már teljesen lefűződött medret, és annak ívén a keresett árkot. 1855-ből származik az a kataszteri térkép, amelyen látszik a lefűződött holtág vízzel teli medre, és az abból a Kanizsa-patakba kivezetett árok (7. ábra). Itt is azonosítható a híd, és a ma is megtalálható árokvonalvezetésének több töréspontja. A harmadik katonai felmérés (1869-1887) nagyon markánsan ábrázolja az árkot és annak méreteit, valamint azt, hogy a mai Kollátszeg település is egy lefűződött mederív belső felén alakult ki (8. ábra). 1960-ban készült az a légi felvétel, amelyen mind a lefűződések, mind Kollátszeg település szerkezete jól látszik (9. ábra). A légi felvételen jól elkülöníthető a Mura korábbi medre, az egymáshoz nagyon közeli két természetes meder, és a mesterségesen kialakított árkok, csatornák. 4. ábra. Kollátszeg környéke 7 794-ben (forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/ OSZKTerkeptar/789/, letöltés: 2017. november 25.)
