Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Padányi József - Négyesi Lajos - Nagy László: A Zrínyi-árok azonosítása. Egy 1662-ben épített műszaki zárelem
A ZRÍNYI-ÁROK AZONOSÍTÁSA EGY 1662-BEN ÉPÍTETT MŰSZAKI ZÁRELEM 249 6. ábra. Kollátszeg 1816-ban (forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/ MOLTerkeptar/5502/view/?bbox=-492%2C- 3091 %2C5596%2C-315, letöltés: 2017. december 1.) 7. ábra. A vizsgált terület 1855-ben (forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/ MOLTerkeptar/19000/view/?pg=3&bbox=-707%2C- 6800%2C9270%2C-194, letöltés: 2017. december 1.) 8. ábra: A harmadik katonai felmérés eredménye, (forrás: http://mapire.eu/hu/map/hkf_75e/7layers-osm %2C8&bbox-1865264.737865862%2C5832211.083489 292%2C 1891367.9830252496%2C5841995.023109795, letöltés: 2017. december 2.) 9. ábra: Légifelvétel 1960-ból (forrás: HM HIM) A terepkutatás lehetősége Murakeresztúr és ezen belül Kollátszeg településszerkezetét tekintve, felismerhetjük, hogy a házak döntően az utak mellett állnak, melyek a magasabban fekvő részeken futnak, ami jellemző az olyan településekre, melyek árvizes helyeken épültek. A Principális-csatorna jobb partján húzódó tereplépcsőben a Mura egykori magaspartját ismerhetjük fel, míg az ettől nyugatra húzódó sík területet a folyó hordaléka töltötte fel. A viszonylag nagy folyási sebesség, változó vízhozam és nagy mennyiségű hordalék hatására a folyó gyakran vált medret, azonban éppen a falu elhelyezkedése mutatja, hogy vannak olyan magasabban fekvő részek is a potenciális ártérben, melyeket a folyó elkerült, és csak a nagyobb áradásoknál öntött el. Murakeresztúr északi része egy kelet-nyugati irányú út mellé települt, melynek nyugati végéből egy közel egy kilométer hosszú, északdéli irányú szakasz vezet Kollátszegig. Ez az út egy magasabban fekvő terület szélén fut, ami nyugati irányba, a Muráig húzódik. Itt a viszonylag egyenletes felszínen nem láthatjuk a korábbi folyómedrek nyomait, ellenben Kollátszegnél egy közel kelet-nyugati irányú tengelyen három lefűződés sorakozik egymás mögött. Mivel az északra húzódó magasabb fekvésű terület stabilabb talaját nem tudta megbontani a folyó, Kollátszegnél az alacsonyabban fekvő részen keleti irányba vetett egy hurkot, amit idővel feltöltött, visszahúzódott nyugatabbra, ahol ismét egy hurkot vetett, majd nagyobb áradások során ez is feltöltődött, és ismét nyugatabbra húzódott a folyó. A hurkok északi kiterjedését a magasabban fekvő terület pereme határolta le. A terep adottságait tekintve, megállapíthatjuk, hogy Zrínyi-Újvártól számítva, Kollátszegnél van a legtávolabbi pont, mely kedvező adottságokkal rendelkezik a Mura és a Kanizsa-patak összekötésére. A Zrínyi-árok helyének meghatározásánál ugyanis, csak az egyik tényező, hogy a Mura vizének átvezetésével emelje a patak vízszintjét, de legalább ennyire fontos volt a két vízfolyás közötti erdőrész birtokba vétele, és az oda északról való bejutás akadályozása az árokkal. A jelenlegi árok, mely a Murát és a Principális-csatornát köti össze, az északra húzódó magasabban fekvő terület
