Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Padányi József - Négyesi Lajos - Nagy László: A Zrínyi-árok azonosítása. Egy 1662-ben épített műszaki zárelem
A ZRÍNYI-ÁROK AZONOSÍTÁSA EGY 1662-BEN ÉPÍTETT MŰSZAKI ZÁRELEM 245 Esetünkben Zrínyi-Újvár és a hozzá kapcsolható mesterséges és természetes akadályok akár műszakizár-csomópontnak is tekinthetők, amelyek létrehozásának célja a kereskedelmi és katonai szempontból egyaránt fontos murai átkelő védelme volt. Az akadályok közé sorolhatjuk magát az erősséget, a Mura túlpartján épített redutot, a mesterséges úton létrehozott halastavat, a Mura mentén kiépített figyelőket, illetve a Murát és a Kanizsa-patakot összekötő árkot is.27 Utóbbiról a Holst-féle vázlatról - a kép bal felső harmadában, a Mura és a Kanizsa-patakot összekötő árok (7. ábra) - és Vitnyédy István leveléből tudunk: „Én igen későn érkezém ma ide, sok újságokat hallok történtének elmenetelemtől fogva, adja isten mindazoknak jó végét. Az mi urunk jó egészségben vagyon és minden gondolkodása egyedül az, miképen árthasson az töröknek, az mint ez napokban az Újvárnál nagy árkot ásatott,melynek alkalmatosságával az Murát az Kanisa vizében veszik és azon nagy erdő, kit elástak, az Újvár hasznára leszen, volt több két ezer embernél az munkán, mind Muraközbül."28 Érdemes e sorokat szemügyre venni és elgondolkodni rajta, különös tekintettel két állításra. Vitnyédi szerint „ez napokban az Újvárnál nagy árkot ásatott."Tudjuk, hogy a levél keltezése április 8., azaz a munkát március végén, április elején végezték el. Ekkorra az esetlegesen fagyott föld kiolvad és megkezdődnek a mezőgazdasági munkák. A tavaszi vetéseket akkor kezdték el ugyanis, amikor a föld fagya egészben vagy részben megszűnt és nem számíthattak tartós fagyra. Általában József-napkor (március 19.) kezdték és György napjáig (április 24.) végeztek vele, amikor a kukorica vetése megindult. A másik állítás így hangzik: „volt több két ezer embernél az munkán, mind Muraközből." A kétezer fő kirendelése elsőre is igen jelentősnek tűnik, hát még akkor, ha tudjuk, hogy ebben az időszakban a Muraköz népessége 32.000 fő körül mozgott.29 Azaz - elsősorban a fizikailag jobban terhelhető férfiakra gondolva és 5 fős családokra vetítve - minden harmadik férfi az árok építésén dolgozott. Abban az időszakban, amikor a mezőn lett volna a helyük, hogy a következő évi termést megalapozzák! Joggal merül fel a kérdés, hogy mi késztethette Zrínyit erre a súlyos döntésre, amikor ezzel párhuzamosan Zrínyi-Újvárnál is naponta 500-1000 ember dolgozott.30 31 Nem volt bővében a munkásnak, mert az is tudjuk, hogy a horvát Szábor 1662. február 27-i döntése értelmében márVarasd és Körös megye is besegít az erősség építésébe. „Házanként (füst) két, baltával és más szerszámmal felszerelt munkást rendel az építkezésre."8' Az, hogy egyszerre épült Zrínyi-Újvár és a Zrínyiárok, azt bizonyítja számunkra, hogy a kettő rendeltetése - jelesül a murai átkelő komplex védelme - nem választható el egymástól. Ezt bizonyítja a jelentős számú munkaerő egyidejű kirendelése.32 Mi volt hát olyan sürgető Zrínyi számára? Megítélésünk szerint a válasz a Mura vízjárásában keresendő. A folyó vízjárása két maximumot mutat: az elsődleges május-júniusban van, a másodlagos pedig novemberben. Azaz a cél az lehetett, hogy a tavaszi árvíz idejére kész árkot az emelkedő vízállás könnyedén feltölthesse. Az ellentmondás tehát a fagyott föld, az áradás és a mezőgazdasági munkák végzése között feszült, amit Zrínyi ilyen módon oldott fel. Vitnyédy idézett leírása egyértelműen utal arra, hogy az árok a Mura vizét vezette a Kanizsa-patakba. Felmerül a kérdés, hogy a terep lejtése hogyan befolyásolta az árok kialakítását, mélységét? Ha ránézünk a 7. ábra. Holst-féle ábrázolás 27 1662 áprilisában készült el a Mura vizét a Kanizsába vezető (és azt így felduzzasztó) árok. Vitnyédy István Rabby Istvánnak, Locsmánd, 1662. április 8. (Fabó 1871,173.). Ezt jelöli a Holst és az Esterházy-féle vázlat is :„ff. Gräben, so der graffvon Zrinmachenlassen den waldvor die guarnisonzuversichernvndzugebrauchen" Hrenkó 1979,127. A Kanizsa-patak Mura vizével való duzzasztására Kakonyánál már 1577- ben javaslatot tett a kanizsai védelmi övezetet felülvizsgáló, haditanácsosokból és végvidéki kapitányokból álló „MusterComission" (köztük volt Zrínyi Miklós nagyapja, Zrínyi György is!), mert megítélésük szerint itt az alacsony vízállás miatt a török lovasok és gyalogosok könnyűszerrel átkelhettek. Kelenik 2005,353; Hausner - Négyesi - Papp 2005,836. 28 Rabbynak. Zrínyi Zerinvárnál nagy árkot ásatott a török ellen; Locsmánd, april 8.1662. (Fabó 1871,173.). 29 Végh 2017,265. 30 Csak a vár melletti - a vár védelme szempontjából igen jelentős szerepet játszó - halastó medrének kialakítása önmagában több, mint 56.000 m3föld megmozgatását jelentette, és akkor még nem beszéltünk a várföldmunkáiról. 31 Kalsan 2014,109. 32 A Muraköz lakossága a 17. században 18.000 és 32.000 fő között ingadozott, a legmagasabb lélekszámot Zrínyi Miklós (1620-1664) birtoklása idején érte el. A népsűrűség a Muraközben 30-40 fö/km 2 volt, szemben a Magyar Királyság 15 fő/km2 átlagával. Végh 2017,265.
