Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Molnár István: Két téglaégető kemence Somogy megyéből
KÉTTÉGLAÉGETŐ KEMENCE SOMOGY MEGYÉBŐL 233 NYUGATI METSZETFAL FELÜLNÉZET Nagyatád - Bódvica Téglaégetö 2002 4. ábra. A téglaégető feltárt részének alaprajza és nyugati falának metszetrajza 5. ábra. A bódvicai téglaégető kibontott része A téglaégetőkkel kapcsolatos ismereteket Valter Ilona5 és Lőrinczy Gábor6 után Jakab Attila foglalta össze.7 2011-ben 16 lelőhelyről 25 kemencét mutatott be, ami jól mutatja az objektumtípus viszonylagos ritkaságát. Bár a tanulmány megjelenése után is közöltek téglaégetőket,8 ismeretem szerint Somogy megyéből még nem publikáltak ilyen objektumot. Amennyire a kemence formája rekonstruálható, legközelebbi párhuzamaiként egy-egy Dombóváron, Pakson és Hetényben talált téglaégetőt említhetünk. Dombóvár-Szigeterdőn, a korábban Rosner Gyula által már részben kibontott, de tévesen meghatározott objektumot Miklós Zsuzsa tárta fel és azonosította téglaégetőként. Az építmény szintén téglalap alakú, viszonylag mélyen földbe ásott. A mérete is hasonló, 520 centiméter a hosszabbik oldala, szintén 4 fűtőnyílása volt. A két téglaégető között az a legnagyobb különbség, hogy a dombóvári kemencénél kialakították a fűtőcsatornákat, ugyanakkor ezek igen sekélyek, 4-6 centiméteresek voltak, így önmagukban nem láthatták el funkciójukat. Miklós Zsuzsa is valószínűnek tartotta, hogy az égetés előtt téglával magasították a padkákat. A kemencét először feltáró Rosner Gyula a kemence belső oldalán egy sor élére állított (a beépítés után kiégő) téglát talált. Valószínűleg a padkák itt is a bódvicai kemencéhez hasonlóan lettek kialakítva és az alsó sor élére állított tégláit találták meg. Úgy vélem, nincs sok különbség a tűzcsatornák teljes hiánya, illetve néhány centiméteres mélysége között, hiszen mindkét esetben ugyanúgy szükség van valamilyen padka készítésére az égetés előtt. A téglaégetőt leletanyaga alapján Miklós Zsuzsa a 13. századra, 1272 előttre keltezte.9 Figyelemre méltó, hogy az ismert kemencék közül földrajzilag is ez van legközelebb, használatuk hasonló időszakra keltezhető. Míg Bódvicán egy falusi templomhoz, Dombóváron egy lakótorony építése céljából égették a téglákat. Hasonló téglaégetőt tártak fel Ács Zsófia vezetésével Paks-Cseresznyés lelőhelyen is. A téglalap alakú, földbe ásott, bódvicainál hosszabb, 575x320 centiméteres kemencének szintén 4 fűtőnyílása és 4 tüzelőcsatornája volt, ezek mérete a bódvicaihoz hasonló. Az 50 centiméter széles, alacsony padkák a beszámoló szerint csak pár centiméteresek voltak. A padkákon néhol megmaradtak az élükre állított téglák is, amelyek az egymás feletti sorokban merőleges irányban voltak. A közölt képen jól megfigyelhető hogy - a bódvicai kemencéhez hasonlóan - az alsó sorban a téglák nagyobb szünetekkel, míg a második sortól már szorosabban álltak egymás mellett. A lelőhelyen egy Árpád-kori templom maradványait is feltárták, a kemencében ennek építéséhez égették a téglákat.10 11 Hetény-Delihegyen Peter Romsauer két földbe ásott, téglalap lakú, három csatornás kemencét tárt fel. Az egyiknek viszonylag sekély padkái voltak, a másiknál - a Bódvicán talált téglaégetőhöz hasonlóan - nem voltak fűtőcsatornák kialakítva. Míg a bódvicai kemencét 4 csatornásként rekonstruálhattuk, a 4,6x2 méteres hetényi kemence 3 csatornás volt. Sajnos a téglák felrakása ezen a kemencén nem volt rekonstruálható." 5 Valter 1987. 6 Lórinczy 1992. 7 Jakab 2011. 8 Vízi 2014. 9 Miklós 2002. 10 Oláh -Kele- Ács 2010,200-201. 11 Curny - Romsauer 2009.
