Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Molnár István: Két téglaégető kemence Somogy megyéből
232 MOLNÁR ISTVÁN I. ábra. A téglaégető kemencék lelőhelye: I. Nagyatád-Bódvica, 2. Lulla-Büdösalja 2. ábra. A nagyatád-bódvicai templom alaprajza (Aradi 2016. nyomán) A kemence alja egy szintben, egyenesen lett kialakítva, az ásáskor nem készítettek mélyebben futó tűzcsatornákat és magasabb padkákat. A padkákat így nem az altalajból alakították ki, hanem élére állított téglákból építették meg, amelyeket nyersen raktak ki és az égetéskor égtek keményre. A kemence déli falánál, a legdélebbi csatornától délre keskenyebb, a két csatorna között szélesebb volt a padka. Ez máshol, a hagyományos, altalajból kialakított padkáknál is megfigyelhető. A déli falnál lévő padka 26 centiméter, 1 téglasor széles volt. Az alsó sort észak-déli, a tűzcsatornákra merőleges irányú, élére állított téglákból rakták ki. A téglák nem szorosan álltak egymás mellett, köztük téglányi széles réseket hagytak. Az ezekre fektetett második sor már viszonylag szorosan egymás mellé tett téglákból állt. Az ellentétes irányban (nyugat-keletre) álló darabokból három fért el egymás mellett. A harmadik sorból csak egy, az alsó sorral egyforma, észak-déli állású maradt a nyugati falnál, így nem tudjuk ebben a sorban nagyobb közökkel vagy (ami valószínűbb) viszonylag szorosabban állították egymás mellé a téglákat (6-7. ábra). A két tűzcsatorna közötti padka 55-60 centiméter széles volt. Középen nyugatkeleti irányú téglákból állítottak egy sort, amihez két oldalról merőleges, észak-déli irányú, álló helyzetű téglákat raktak úgy, hogy köztük itt is téglányi közöket hagytak. A felsőbb sorokból itt sajnos semmi nem maradt (7. ábra). A padkákon még több sor magasan lehettek a téglák, a tűzcsatornák felett boltozatosán rakhatták fel ezeket. 3. ábra. A bódvicai templom alapozásának téglái A kemence keltezése, párhuzamai A kemence korának megállapítása nem egyszerű feladat, hiszen ezek alakja, a kemenceégetés munkamódszere a legújabb korig nagy hasonlóságokat mutat.4 A kemence platniján archeomágneses mérést nem végeztek, datáló értékű leletanyag nem volt benne. A feltárásakor a felső szántott rétegben találtak késő középkori kerámiát. Ugyanakkor a belsejében talált téglák nagyon hasonlítanak a közeli templom alapozásában megtalált téglákra, más korabeli téglaépületet nem is ismerünk a környéken. A téglaégető használatát nagy biztonsággal a templom építéséhez köthetjük, így - annak datálását elfogadva - a 13-14. század fordulójára keltezhetjük. 4 Jakab 2005; Jakab 2007; Valter 1989,9-18.
