Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Horváth Szilvia - Kiss Magdolna: Pannoniai fürdőkalauz - Római fürdőkultúra, gyógyfürdők Pannoniában. Beharangozó
126 HORVÁTH SZILVIA - KISS MAGDOLNA Előfordulnak köztük orvosok és állatorvosok sírfeliratai is, de döntő többségében gyógyító istenségeknek szentelték őket. Éppen ezért rendkívül jó források arra nézve, hogy feltérképezhessük, hogy az ókori rómaiak mely isteneket tisztelték gyógyító istenként. Gyógyító istenségek Pannóniában a római korban az alábbi gyógyító istenségeket tisztelték:10 11 Aesculapius, Hygiea, Apollo, Tele(s)phorus, Apollo Grannus, Sirona, Bona Fortuna, Bona Valetudo, Nymphák (Nymphae salutares, Nymphae perennes), Silvanus (Silvanus és Silvanae), Fortuna balnearis, luppiter Optimus Maximus Salutaris, Salus, Hercules Salutaris, luppiter Depulsor. Aesculapius és lánya, Hygiea birodalom szerte a legelterjedtebb hivatalos gyógyító istenségeknek" számítottak. Kárpát-medencei előfordulásuknak alapvető jellemzője, hogy a hellénisztikus hagyományokat folytató (görög-orientális) daciai lakosság körében görög nevükön (Asklépios és Hygieia) örvendtek nagy tiszteletnek a különösképp az emberek pártján álló (philanthropoi), és egy mehádiai feliraton „nagynak és jóságosnak" nevezett istenek.12 Ugyancsak gyakori, hogy az istenek nevét viselő, különös oltalmuk alatt álló emberek (nők és férfiak egyaránt) állítottak oltárt az istenpárnak.13 Pannóniában tisztelőik elsősorban a városi lakosság szegényebb rétegeiből, valamint a katonaorvosok, katonák sorából kerültek ki.14 Itt egyszerre jellemző klasszikus gyógyító istenekként való tiszteletük, és a kelta gyógyító istenekkel való azonosításuk is.15 Aquincumból több, a katonai tábori kórház (valetudinarium) orvosa által állított felirat,16 és a katonai tábor nagyobbik közfürdőjénél egy, az istenpárt ábrázoló relief17 is ismeretes. Aesculapius fia, Telephorus (Telesphorus) törpeként ábrázolt istenalak, „a Vég elhozója", aki a gyógyulás és a halál lehetőségét egyaránt magában hordozza.18 Időnként a cucullatus (csuklyás) jelzővel illették.19 Aesculapiusszal és Hygieával együtt istentriászt is képez.20 Telephorusnak dedikált oltár ismert Pannóniában Aquincumból,21 valamint több önálló és Aesculapiusszal és Hygieával együtt történő ábrázolása a mai Erdély területén Tordáról (a római Potaissa) és Várhelyről (Sarmizegethusa).22 Apollót a rómaiak alapvetően gyógyító istenként, azaz Apollo Medicusként tisztelték, és a salutaris (egészséget adó), medicinalis (gyógyító) jelzőkkel is felruházták. Livius tudósítása szerint23 Kr. e. 449-ben az Apollinarisnak nevezett helyen, ahol oltára volt, építették meg első szentélyét a Mars-mező délkeleti részén, amely az Actium-i Apollo templom megépítéséig az egyedüli volt az örök városban. A második pun háború idején, Kr. e. 212-től évente különböző időpontokban, majd Kr. e. 208-tól senatusi határozat alapján minden év július 13. napján rendezték a ludi Apollinarest, azaz az isten tiszteletének szentelt játékokat.24 Caesar munkájából25 tudjuk, hogy Apollo a galloknál is gyógyító istenség volt, sőt itt ez volt az egyetlen funkciója. Tisztelete alapvetően a gyógyforrásokhoz kötődött.26 A Kr. u. 2. századtól pedig egyértelmű, hogy Apollo másik aspektusa, a Nyilazó Apollo nyilai sem hozták a betegséget, hanem elhárították azt.27 Pannóniából (Brigetio, 10 A következőkben - kisebb kiegészítésekkel - Horváth Szilvia a témában 2015-ben megjelent tanulmányában foglaltakat követjük. Horváth 2015,21-32. 11 Fagan 2002,89. 12 Egy Mehádiában (római nevén Ad Mediam) előkerült feliratot Asklépiosnak és Hygieiának mint „Diis magnis et bonis" ajánlottak. KAdAr 1999,69. 13 Jó példa erre egy gyulafehérvári (római nevén Apulum) felirat, melyet egy bizonyos Septimus Asclepius hermes augustalis állított a capitoliumi triász (luppiter, luno, Minerva), valamint Aesculapius dominus (azaz Úr) tiszteletére. Nők esetében előfordul az Asclepia név, de sokkal gyakoribb a Hygia. Kadar 1999, 70. 14 Alföldy 1960,106. 15 Savariai emlékükhöz: Póczy 1998, 33. vö. Buöcz 1967,10. Három oltár ismert Emonából (Ljubljana), KAdAr 1981, 63. Carnuntumból (a petronelli Schafflerhof területéről) egy márvány Aesculapius-fej került elő. KAdAr 1981,69. vö. Krüger 1967,7. és Mócsy 1975,78. 16 KAdAr 1999,71-72. 17 Póczy 1980,103. 18 Alföldy 1960,106. 19 KAdAr 1981,67. vö. genius cucullatus Szilagyi 1941,241. Lásd hozzá még Kerényi 1933, aki azt is hangsúlyozza, hogy Asklépios és Hygieia is telesphoroi, vö. Szilagyi 1941,241. 20 Egger 1934,387-390. 21 Kadar 1981, 75. Az oltár állítója Titus Flavius Priscus, a katonai kórház egyik gondnoka, és egyértelműen bizonyíték arra, hogy itt az isten jó véget hozó jellegéről van szó, hiszen a gyógyulásért, hálából állították. Szilagyi 1941,240-241. 22 KAdAr 1999,67-68. 23 Livius 4.25. 3-4. 24 Graf 2009, 72-73. A játékokhoz: Macrobius Sat. 1.17.25. 25 Caesar BG. 6.17.2. 26 Graf 2009,74. 27 Graf 2009,75.
