Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Horváth Szilvia - Kiss Magdolna: Pannoniai fürdőkalauz - Római fürdőkultúra, gyógyfürdők Pannoniában. Beharangozó
PANNÓNIA! FÜRDŐKALAUZ - RÓMAI FÜRDŐKULTÚRA, GYÓGYFÜRDŐK PANNÓNIÁBAN. BEHARANGOZÓ 127 Carnuntum, Vindobona)28 és a Kárpát-medencéből29 szintén több Apollo felirat ismeretes. Ezen a területen azonban Apollo esetében elsősorban a helyi vallási hagyományok továbbéléséről van szó. Akit itt tiszteltek az Apollo Grannus volt, a római vallással szinkronba hozott kelta gyógyító isten. Neve, Grannus, valószínűleg „égő, ragyogóit jelentett,30 amely, minden bizonnyal, magától értetődően adta a görög-római nap- és gyógyító istennel történő azonosítását. Apollo Grannust Galliától a Felső-Duna-völgyig főként a gyógyforrásoknál, gyógyító istenként tisztelték.31 Fő szentélye Aquae Granniban (ma: Aachen, Németország) volt, és egészen a kereszténység térhódításáig, a 4. századig funkcionált az isten kultuszhelyeként.32 A pannoniai Apollo Grannus-kultusz központi helyszíne minden bizonnyal Brigetio (Ó-Szőny) lehetett. A templom építésére - a feliratok tanúsága szerint - a 3. század első évtizedében került sor, Cassius Dio történetíró elmondása alapján33 feltehetőleg Caracalla császár itteni látogatásával összefüggésben. Caracalla ugyanis nagy tisztelője volt Apollo Grannusnak, minthogy neki tulajdonította germaniai sérüléseiből való felépülését. 213-ban a raetiai Phoebianában (ma: Faimingen, Németország) ezért megépíttette a híres Apollo Grannus szentélyt. 214-es körútja során Pannóniában egy Grannus templomot is megszemlélt.34 Nem lehetünk biztosak benne, hogy ez a brigetiói volt, viszont a Duna-menti katonai táborok és városok végiglátogatása során itt is járt, amely ösztönzőleg hathatott a Grannus-templomnakés szentélykörzetének a század második évtizedében történő bővítésére. 217-ben épült egy, a szentélyhez kapcsolódó porticus is, amely az„egészség forrását"35 és a„kettős kaput" kötötte össze.36 Quintus Ulpius Felix augustalis feliratát Apollónak, azaz Apollo Grannusnak és Hygieának ajánlotta. Ebből kitűnik, hogy Hygiea itt nem Aesculapius, hanem a gyógyító Apollo Grannus istentársa, és egyértelműen a kelta gyógyító istennőt, a szoláris Apollo Grannus kelta társát, Sironát37 takarja, aki a gyógyforrások istennője volt.38 Tiszteletük Galliától Aquincumig terjedt.39 Apollo Grannus és Sirona együttes tiszteletének számos nyoma van Pannóniában is: Vindobonában, Carnuntumban40 és Aquincumban. Bona Valetudónak, a jó egészséget megtestesítő istennőnek Carnuntumban van feliratos emléke egy 178- ban emelt oltáron.41 luppiter Optimus Maximus Salutaris, az egészséget is adó „mindenható" isten, a gyógyító erejű luppiter egy aquincumi42 és egy vindobonai feliraton is szerepel, utóbbit a tábori kórházban egy, a romanizált őslakosság köréből származó legióskatona állította luppiter Optimus Salutaris, Apollo, Sirona és Aesculapius tiszteletére.43 A leggyakoribb, és a gyógyforrásokhoz egyértelműen köthető istenségek a Nymphák. Népszerűségük abban rejlett, hogy az átlagember magához sokkal közelebb állónak tartotta őket, mint a jóval hivatalosabb gyógyító isteneket, Aesculapiust és Hygieát.44 Főként a polgári lakosság, de a katonaság előkelő rétegei körében is nagy tiszteletnek örvendtek.45 Nyomaik helyi istenségként szinte egész Pannóniában fellelhetők. Több ábrázolásuk és feliratuk ismert Gorsiumból (Székesfehérvár) és környékéről, ahol a kiapadhatatlan források istennőiként (Nymphae perennes) tisztelték őket. 28 Alföldy I960,109. 29 KAdár 1999,71; Póczy 1998,33. 30 Nevének értelmezéséhez lásd újabban Zeidler 2003. 31 Alföldy I960,107-108. 32 Graf 2009,74. 33 Cassius Dio LXX. 15,6. vö. Alföldy 1963,57. 34 Egy Pannónián kívüli felirat is alátámasztja. Alföldy 1960,110. 35 Fons Salutis, valószínűleg a tatai termálvizet szállító római vízvezeték. 36 Az oszlopcsarnokot saját költségén Quintus Ulpius Felix augustalis és a brigetiói városi kézművesek testületének egyik tagja építtette 217-ben Apollo és Hygiea tiszteletére. RIUII. 377: Apollini et Hygiae | Q(uintus) Ulp(ius) Felix Aug(ustalis) m(unicipi) | Brig(etionis) porticum I a portis II ad fon | tern Salutis a | solo inpendi(i)s | suis fecit et | ad epulas privileg(io) colleg(i) centon(ariorum)| haberi iussit praeffecto) lul(io) Sabino I q(uin)q(uennale) Pr(a)esente et Extric(ato) co(n)s(ulibus) Noni(s) No(vembribus). Alföldy 1960,108,110. (magyarul közölve Borhy 1989,183.), CIL III. 3649 (magyarul közölve Borhy 1989,182.) és CIL III. 10971= RIU 376: [templum Apollinis] Gran[ni cum co]lumn[is et portici]bus sui[s a Quinto Ulpio] Felice [augustali et cul]tore loci [restitutum] Póczy 1998, 34. vö. Paulovics 1941. 37 Nevének jelentése feltehetőleg „csillagos". 38 Vindobonai tiszteletükhöz lásd KAdAr 1981,68. 39 Lásd Weisberger 1975. 40 KAdAr 1981, 76-78. Több Apollo felirat ismert Carnuntumból, Vindobonában pedig egy Claudia Attuia nevű asszony állított feliratot gyermekei egészségéért Apollónak és a Nympháknak. Alföldy 1960,109. 41 Bonae / Valetudin[i] / A(uli) luli Seve[ri] / Sall(—) Op[t]/atus et / Ulp(ius) Sen[e]/cio ob / honor(em) / aed[i]l[it]a[tis] / d(onum) d(ederunt) /Orfito et Rufo / [co(n)s(ulibus)] CILV. 6414-6415; Alföldy 1960,106; KádAr 1981,69; Wilkes 2005,178. 42 Egy magas rangú tiszt, Lucius Seranius Bassus által az istennek állított oltárfelirat Póczy 1980,120. 43 Alföldy 1960,109. 44 Póczy 1998,35. 45 Alföldy 1960,106.
