Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Sütő Zoltán: Ecsettoll, vagy ecset és toll? - Baromfi- és tojásábrázolás a festészetben egy állattenyésztő szemével
ECSETTOLL, VAGY ECSET ÉS TOLL? - BAROMFI- ÉS TOJÁSÁBRÁZOLÁS A FESTÉSZETBEN EGY ÁLLATTENYÉSZTŐ SZEMÉVEL 67 kai foglalkozó szakember, nem kívánok Gerard Durrell analógiájára az amatőr ’művészetbúvár’11 keretein túl lépni és illetéktelenül garázdálkodni a képzőművészet, kiváltképp a festészet művészettörténeti útvesztőiben. Mindössze arról van szó, hogy a képzőművészet különböző alkotásai számos érdekes, nem egyszer perdöntő, vizuális információval tudnak szolgálni olyan korszakokról, amikor más bizonyítékok nem állnak rendelkezésünkre az események rekonstruálásához, vagy a különböző teóriák, tudományos hipotézisek ütköztetéséhez. Ecsettől, vagy ecset és toll Brillat-Savarin12 francia jogász, politikus és mesterszakács Az ízlés filozófiája című, 1825-ben megjelent főművében azt írja: ,A pulyka bizonyára egyike az Újvilág legszebb ajándékainak, amire akár Mark Twain13 kissé ironikus szavaival is válaszolhatunk: „Csodálatos, hogy fölfedezték Amerikát, de még csodálatosabb lett volna, ha nem fedezik föl.” Tény, hogy a háziasított pulyka - és így a vadpulyka is - az amerikai kontinensről származik, tehát a madár európai ember általi megismerése a kontinens Kolumbusz általi felfedezésének egyik következménye. Történt, hogy 1520 körül Alexander Geraldini (c. 1455-1524) Santo Domingo (Haiti) püspöke - azaz Amerika első püspöke - ajándékba küldött egy pár pulykát Rómába. A címzett állítólag vagy a Raffaello által megfestett X. Leó pápa14 (5. ábra), vagy az ő pártfogoltja, az ugyancsak firenzei származású Lorenzo Pucci (1458-1531) bíboros volt. A feljegyzések tanúsága szerint a tojó fehér színű volt! Igen, de milyen lehetett egy fehér színű pulyka a XVI. században? A fehér toliszín az egész testre kiterjedt, vagy csak bizonyos testtájon volt fehér a tollazat? És ha a madár tényleg fehér volt, akkor ennek milyen következményei vannak a pulyka háziasításáról vallott domesztikációs elméleteket illetően? Melyik kultúra - európai, amerikai - mikor és mi módon háziasította meg a Közép- és Észak-Amerikában honos vadpulykát? Mondanom se kell, a kérdések megválaszolásában sokat segítene, ha csak egyetlen ilyen madarat láthatnánk! - Tegyük hozzá gyorsan - ha az előző fejezet végén írt vizsgálati módszer logikáját követjük - akkor nem biztos, hogy ez ma lehetetlen. Egyébiránt a pulyka első megjelenése Rómában akkora feltűnést keltett, hogy 1522-23-ban a firenzei Giulio de ’Medici bíboros (a regnáló X. Leó pápa unokatestvére, a Raffaello festményen balra látható fiatal férfi, aki később VII. Kelemen néven pápa lesz) megbízta Giovanni da Udinet - Raffaello tanítványát - hogy 11 Gerard L. Durrell, (1987): Az amatőr természetbúvár, p. 1-320. Gondolat Kiadó, Budapest. 12 Jean Anthelme Brillat-Savarin (1755-1826), francia jogász, politikus, mesterszakács, epikureista író. „Mondd meg mit eszel, s megmondom, ki vagy." 13 Mark Twain (1835-1910) amerikai író, újságíró, humorista. 14 X. Leó pápa, eredeti nevén: Giovanni di Lorenzo de’ Medici (1475-1521). 5. ábra. RAFFAELLO SANTI (1483-1520): X. Leó (Medici) pápa (c.1518, Palazzo Pitti, Firenze) római villájában - ez lett később a Villa Madama15 - a boltozathoz fessen antik áldozatokat bemutató képeket, struccot, pávát, kecskebakot és egy feltűnően valóságos pulykát (6. ábra). Ez lett a pulyka első európai művészi ábrázolása16! Az Udine által festett képről egyértelműen kiderül, hogy az oldalnézetben ábrázolt pulyka egy ivarérett, sátorozó kakas, aminek zsemle sárga színe még csak nem is emlékeztet a Közép- és Észak-Amerikában honos vadpulyka (Meleagris gallopavo, Linné, 1758) egyetlen alfajának színére sem. Az első európai ábrázoláson szembetűnő, hogy a mell tájékon a kakas jelentős nagyságú - fonalas toliakból álló - mellpamacsot vagy szakállt visel, amit a baromfitenyésztők ’ecsettolnak’ is neveznek. A dolgozat címében szereplő szójáték is ennek köszönheti születését, mert a pulykának a zoológiái leírások szerint ecsettolla (is) van, míg az ecsetet ragadó festőművészt sokszor a népes madárvilág tollai ejtik ámulatba, s így találkozik a vásznon az ecset és a toll. 15 A későbbi 'Villa Madama’ Raffaello ritka és befejezetlen építészeti alkotása. Madama nem más, mint Habsburg Margit, V. Károly német-római császár törvénytelen lánya, akinek Rómában palotája és villája is volt. A rezidencia jelenlegi tulajdonosa az olasz kormány, amit diplomáciai célokra, elsősorban magas rangú külföldi delegációk fogadására, nemzetközi egyezmények ratifikálásra használnak. 16 A madarak közül a strucc és a páva ősi szimbólumok a legendákban és a művészetben, de a pulyka abban a korban igazi újdonságnak számított, aminek nem volt semmilyen mélyebb oka, csupán azért került oda, mert olyan ’furcsán’ nézett ki. Ez a pulykaábrázolás a Villa Madama nagy szalon melletti helyiségben a mennyezet alatt a legkorábbi ábrázolása a pulykának az egész európai művészetben.
