Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Knézy Judit: Három község a Zselic nyugati szélén 1921-27 között. Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely népének életkörülményei
HÁROM KÖZSÉG A ZSELIC NYUGATI SZÉLÉN 1921-27 KÖZÖTT KADARKÚT, BÁRDUDVARNOK, HEDREHELY NÉPÉNEK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI 261 vizsgálták. Az iparosok száma, jelentősége nemigen derül ki, viszont az agrárhelyzet kérdései (birtokviszonyok, talajadottságok, művelési eljárások, gépek, értékesített termékek, értékesítő és begyűjtő szövetkezetek, stb.) mind-mind szerepelnek a tudakolandó dolgok között. A történeti összefüggések közül megemlítendő, hogy e községeknek erős református identitástudata volt. Hedrehely egyháza a legelsők között alakult 1643-ban, festett kazettás református temploma 1771-ben épült, hasonló volt Kadarkúton, Kutason, Szennán. Csak a szennai maradt fenn - a mai csodálok gyönyörűségére - a hedrehelyit 1898-ban, a kadarkútit 1906-ban sajnos újjal kellett felváltani.24 A kadarkúti népi barokk istenházát a bontása előtt az egykori festőasztalosok munkáit tartalmazó templombelsővel együtt lefényképezték, s a képeket alig pár évvel később publikálták is (7. ábra). 7. ábra. Az egykori fa kazettás kadarkúti református templom részlete a Malonyay által 1912-ben kiadott IV. népművészeti kötetből a 207.oldaláról. Beszkennelte Kovács Gergely József A településformákról és azok változásairól nem kérdezősködik egyik kérdőív sem. Egyetlen szó se esik a fából való építkezésről, a fáról, mint építőanyagról, amelyek alapvető vonások e területen. Viszont firtatja a kérdőív, hogy vannak-e tanyák és a keresztkérdés az, alszanak-e télen távol lévő földjeiken a kisgazdák. A válasz az, hogy nincsenek tanyák. Részben ide tartozik az a kérdés, hogy hány lakótelket osztottak ki, hány 24 A kadarkúti katolikus templom 1840-ben épült, műemlék. Csánki 1914. 74, 83. Szennáról Zentai 2011. „munkásház” épült kb. a 20. század első 20-25 évében (munkásháznak az állami kölcsönnel épült házakat nevezték)25. De érdeklődtek az után is, hogy az 1920 utáni telekosztásoknak mi a száma és a kiosztott telkeken hány ház épült és hova. De generális községrendezés nem is került szóba. Viszont a mellékletben talált kadarkúti és hedrehelyi községtérkép, főként a belterület vázlatai felismerhetően mutatják a 19. századi mérnöki tervezésű településrendezés eredményét, a szabályosan kimért utcákat. Kadarkút 19. század végi térképét úgy tervezték és valósították meg, hogy két párhuzamos hosszú utca van, ezeket középen két templomot is tartalmazó tér köti össze, északon Körmendpuszta felé sűrűn beépített rövid utca fogja a két hosszú sort össze. A kérdőíves válasz alapján Körmendpusztán osztottak lakótelkeket, tehát arrafelé folytatódott az utca. A tér két oldalához közel még egy-egy kis összekötő utca is létesült korábban. Hedrehelyen három nagyjából párhuzamos utca van. Keleten a dombtetőnek nagyjából a közepén a református templom, ettől kétoldalt hosszan sűrűn betelepített utcarészek folytatódnak, északon Főszög, délen Aszög (e helynevek még a régi települési rendszerből maradtak fenn). E régi utcából maradt meg az egyik leghíresebb fazekas, Turbéki István zsuppos, fatalpas, fa tornácoszlopos háza26 (8. ábra). Ettől a dombtetőtől nyugatra meredek löszdomb majd kisebb út húzódik, mintha csak egyik oldalán lennének lakóházak, másik oldalán gazdasági udvar, itt középen malmok, vásártér, téglavetők voltak. Legnyugatabbra egy másik igen hosszú utca került, mellé az első világháború után kimért proletárföldek, és az utca neve Új-Hedrehely vagy Nixbrót, azaz a szegénység utcája27. Somogybán és Zselicben is főként a folyamatos lakottságú helységekben a 19. század folyamán főképp a reform kortól kezdődően szükséges volt a gazdálkodás ütemének megváltoztatásához alapos területrendezés28. A 18. század végére az egykori osztott, szálláskertes, istálló-, vagy pajtáskertes település típus, zsúfolt halmazos belső központjával, amely korábban megfelelt a félszilaj állattartásnak, már akadályozta a munkák gyors ellátását. Nem felelt meg a Mária Terézia-féle urbárium rendeletéinek. Zselicben a legtöbb hagyományőrző református község népe maga kérte a község településének újrarendezését, köztük Kadarkút és Hedrehely is. Kadarkúton 1827-ben indult meg a rende-25 Darányi Ignác miniszter 1907. XLVI. törvénye A gazdaság munkásházak építésének állami támogatása” (Corpus juriis Hugaricae 1908. 476-482), melynek végrehajtása során a Nagy-Alföldön egész utcasorok, sőt városrészek épültek. Somogybán még kiderítendő e törvény hatása. Itt nem tudni, hogy a válaszadó jegyző milyen munkásházra gondolt. 26 Az utca másik oldalán nem sokkal a templom felé volt a nála fiatalabb Lőrinc Ferenc fazekas háza és műhelye. Padlásáról 1965- ben eladatlan szép számú cserépedénykészletéből vásároltam a Rippl-Rónai Múzeumnak, és hozzá Bencsik István munkáiból, aki akkor már Szigetváron élt. Knézy 1966. 56. 1974. 259-282. 27 A helynevek gyűjtője Márton István iskolaigazgató Id. Végh 1974. 188. helység 579-81.p. 28 Panaszolták már ezt Filep 1858.226, Bosznai 1858.15 zselici magyar községről írta le, hogy falujuk rendezetlen, istállóik külterületen vannak, házuknak nincs kéménye, földjüket nem trágyázzák, szőlőművelés a fő tevékenységük, mezei munkával nem foglalkoznak.
