Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Knézy Judit: Három község a Zselic nyugati szélén 1921-27 között. Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely népének életkörülményei
262 KNÉZY JUDIT 8. ábra. Turbéki István egykori fazekas lakóháza és műhelye a régi falurészből, 1965-ben Vince Lajos lakott benne. Fényképezte Knézy Judit. RRM NF-4238 zés. Pereskedések, tagosítások miatt csak 1870 után fejeződött be, Hedrehely 1836-ban kérte a községrendezést, 1843-ban kész volt a terv, amellyel egyetértettek, a kivitelezés is örömükre szolgált, mert 64 és 1/8-ad belsőségük 221 és 6/7-re nőtt29. E rendezéssel helyet kaphattak újabb telepítésekhez is megfelelő helyen. A rendezés során számos épületet elbontottak, anyagát is felhasználva újat építettek, a fából valókat fagörgőkön új helyükre szállították. Kadarkút és Hedrehely térképvázlatai az 1890-es évekből már a rendezés utáni állapotot mutatják. Míg a favázas, talpas, zsuppos tetejű lakóházak pl. Szennán még az 1950-es évekig egész utcasorokat alkottak, környékén is elég szép számban maradtak addig meg, Kadarkúton Gönyey Ébner Sándor az 1920-30-as években keveset találhatott eredeti formájukban, viszont füstöskonyha berendezésekkel nagyobb szerencséje volt30. A téglagyár megléte, vályoghoz való megfelelő agyag bősége valószínűleg rontotta a favázas lakóházak esélyeit. A kérdőívekben építőanyagnak csak az agyagot, vályogot illetve téglát nevezik meg vagy semmit. Egy favázas, hosszanti tornácos zsuppos ház fényképe van a Rippl-Rónai Múzeumban talán az 1920-as évekből Kadarkútról (9. ábra). Ennek külső képe mutatja a községrendezések idején szokásos faoszlopos tornácú, elől félkontyolt tetejű, deszkás elülső oromzatú formát31. 29 Hofer 1955. 134-157. feltárta Kadarkút, Hedrehely, Patca, Zsellcklsfalud, Szilvásszentmárton településrendezésének okait, megoldását. Tarján Tamás 1981. 170-175. Vásárosbécét és Somogyviszlóét. 30 Hofer fotója 1954-ben Kadarkútról EF112003. öreg pajta András Istváné 1881-ből, az udvar végén keresztben áll, zsilipéit borona. Külön visszatért 1972. 39-40. Hedrehely átrendezésének eredményeire és az ún kettős udvarokra és ezek másutt történő előfordulásaira. Nem vette észre, hogy hasonló telepítési rendszer volt Bonnyán és Somogydöröcskén a németeknél. Ld. 1971. évi műemléki felméréseim EA és EF. 31 Gönyey Ébner Kadarkút konyhaberendezések EF64 949-51, 65 081, füstöskonyha tűzhelye EF 65 081 A kérdőívben foglaltak Kadarkútról 1921-27 között A kérdőívekhez csatolt statisztika 1910-es adatai alapján a falu lélekszáma 2063, magyar 2054, német 4 fő, református 1063, evangélikus 14, r.katolikus 916, g.katolikus 1, izraelita 67. Nevezetesebb földbirtokosok: Márffy Emil, Szírt Oszkár és gróf Széchenyi Miklós. A hősi halottak száma a kérdőív alapján 49 fő. 1932-ben 2665 fő magyar (rk. 1561, ref. 1046, ev. 2, izr. 47). Területe 6333 kh, ebből uradalmi 3686 kh. Földbirtokos Gróf Széchenyi Ferenc. Bérlők: Birck Gyula, Rotschild Vilmos, Schwarz János32. 1921-ben írják, hogy Kadarkút a millenium idején Erzsébet királynő tiszteletére fát ültetett. Jelentős számban élnek itt értelmiségiek és iparosok is, ez kiderül abból, hogy működik a Kadarkút és vidéke társas kör 25 fővel, polgári kör 98 fővel és a népkönyvtár. Az iparos ifjúsági kört 118 tag látogatja, de van Turul sport egylet is. A leventemozgalom részét képezi az egészséges nevelésnek, de Kadarkúton nem találják népszerűnek, pedig adott számára 3800 négyszögöl testnevelő telek két futballkapuval. Waldfogel Ignác tanár foglalkozik a testneveléssel. Mindezek a társulások a nagyvendéglőben tartják összejöveteleiket. Szakmai és műkedvelő előadást is rendeztek telente 1913 óta, legutóbb 1921-ben 70-80 főnyi hallgatóságnak. Jónak tartanák a népakadémia létesítését, de ennek létrehozására terv nem született. A Faluszövetségnek nem alakult itt fiókja. A könyvtárat a földművelésügyi minisztérium ajándékozta. Rádió egy van a községben, a nagyvendéglős tervezi egynek a beszerzését, és annak lehetővé tételét, hogy sokan hallgathassák. Mozielőadás hetente egyszer történik. Könyvek vételéről a jegyző nem tud, de arról igen, hogy korlátozott számban járatnak újságot pl. az Új Barázdát. 1921-ben állami és református népiskola is működik, utóbbi két tantermes. Ismétlőiskolások létéről nem ír a válaszadó. A könyvtárt Pesthy Béla református tanító kezeli. Kraft József gazdaköri elnök, 32 32 F. Szabó 1932-33. szerkesztette címtár alapján, idézi Eperjessy Ernő 2006. 26-7. 9. ábra. Kadarkúti zsuppos, favázas, fatornácos, elől félig kontyolt és deszkaoromzatos ház. Szerzője ismeretlen. Repro Király Béla. RRM NF-6725
