Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Svégel Fanni: A bábamesterség átalakulása a XX. század közepén
A BÁBAMESTERSÉG ÁTALAKULÁSA A XX. SZÁZAD KÖZEPÉN 245 lásával. Elsőként az iskolai tananyag és az interjúk alapján próbálom meg rekonstruálni a Horváth Mária által képviselt szemléletmódot, valamint az esetleges eltéréseket az oktatásban tanultak és gyakorlati alkalmazásuk között. A két intézmény (szülőotthon, kórház) rövid történetét tematikus fejezetekben tárgyalom, itt csak azon eseményekre térek ki, melyek szorosan kapcsolódnak a szülésznő pályájához.71 Ezen kívül foglalkozom még az interjúk során említett „szokatlan” szüléstörténetekkel és röviden kitérek a cigányság és az egészségügy kapcsolatára is. Horváth Mária 1927-ben született egy erdőcsokonyai72 háromgyerekes cseléd família középső gyerekeként. 1951-1953 között végezte tanulmányait Szegeden, a Martos Flóra Állami Szülésznőképzőben,73 ahol okleveles szülésznői képesítést szerzett. Az ott tanulók társadalmi-gazdasági hátteréről sokat elárul,74 hogy interjúalanyom elmondása szerint az igazgatónő tanította meg késsel-villával enni a lányokat, mert nem tudták, hogyan kell. A beszélgetés során szívesen emlékezett vissza a szegedi évekre, iskolai jegyzetfüzetét megőrizte. Kéthónapos szülésznői gyakorlatát Budapesten végezte 1953 márciusától májusig.75 Ebben az időszakban negyven szülésnél vett részt, melyről egy Szabad Népbe csomagolt ún. észlelési füzet tanúskodik. Ezután került vissza szülőföldjére, Somogy megyébe. A harmincnégy éves pályafutása során a nagyatádi szülőotthonban, majd az 1976-ban megnyílt kórházban dolgozott a nyolcvanas évek végéig. A szegedi előadásokról76 feljegyzett ismeretek alapján képet kaphatunk az adott intézet oktatásban uralkodó szemlélete felől. A kezdeti alapvető információk (menstruáció, peteérés stb.) után a szülő nőhöz intézendő kérdések listája,77 majd a házi szülés feltételei jelennek meg a füzetben. A rendes és rendellenes szülés ismérvei mellett anatómiai ismeretekről és a 71 Megjegyzendő, hogy elbeszélése során végig szülésznőként hivatkozik magára és pályatársaira is, ezért ebben a fejezetben - kontextus függvényében - ezt a megnevezést használom. Mivel jelen tanulmányban nem tárgyalom a bába és szülésznő szavak etimológiáját, ezért közel azonos jelentésben használom őket. A címben és a szöveg nagy részében a bába szó használata mellett döntöttem, utalva ezzel a mesterség kontinuitására és az általa implikált szemléletmód képviseletére. A bába szó kapcsán lásd: Deáky 1996. 31-34. 72 Ma Csokonyavisonta. 73 1948-ban az akkori nevén Kossuth Zsuzsanna Állami Ápolóképző Intézetben megkezdődött a két éves bábaképzö megszervezése. Egy évvel később népi kollégiummá alakult és felvette Martos Flóra nevét. Az igazgató akkoriban Molnár Ilma egészségügyi védőnő volt. http://www.kossuthzs-szeged.sulinet.hu/bemutatkozunk/ az-iskola-tortenete/kzs [Utolsó elérés: 2018.07.26.] 74 Egy későbbi, 1965-ös apróhirdetés-rovatban megtalálható az iskola felhívása fiatal lányok számára, ami a bábaképzőbe való jelentkezésre buzdít. Feltétel a nyolc általános elvégzése volt. Petőfi Népe 1965.02.17. 20. évf. 40. szám 75 A tanulmány megírása utána került birtokomba egy másik füzet, amely ugyanerről az időszakról tartalmaz szülési feljegyzéseket. Az ebben szereplő adatok szerint a szülésznő 1953 augusztusáig kísért szüléseket - szám szerint 82-t -a budapesti klinikán. Az új információk elemzése és az eredmények továbbgondolás egy későbbi tanulmány részei lehetnek. 76 Előadó: Dr. Kovács István, a csecsemőgondozásról Dr. Halmágyiné (utóbbival külön nem foglalkozom). 77 A vallásra vonatkozó kérdés „hibás, fasiszta korból származik”. Ugyanezen időszakban Boli Irma jegyzi a vallási hovatartozást. szülés szakaszainak időtartamáról is találunk leírást.78 A szülésznő táskájának tartalmát is meghatározták a törvényi előírásoknak megfelelően. A leírásban nem csak a tárgyak felsorolása szerepel, hanem utalásokat találunk a funkciójukra is, például a nemi szőrzet megrövidítésére alkalmas olló vagy borotva, hüvelyöblítés és beöntés céljára külön üvegcső.79 Újdonságnak számított a gumilepedő és a nyákszívó. A szülés szakaszainak tárgyalását az előkészítéssel kezdi, melynek során megkövetelt eljárás a szeméremszőrzet eltávolítása, a beöntés elvégzése. A szőrzet eltávolítását többféleképpen értelmezhetjük. A beavatkozás mellett szóló fő érv a higiéniai szempontokra hivatkozik. A rituális értelemben tisztátalannak számító szülő nő képe ismert a kulturális antropológiai80 és a néprajzi szakirodalomban.81 Itt azonban nem a nő mint személy, hanem kizárólag a nemi szerv és környéke jelenik meg „tisztátalanként”.82 Adeperszonalizáció a szülés technológiai modelljéhez kapcsolható, ahol a szőrzet mint bakteriális veszélyforrás jelenik meg. A hiedelmeket elvető és a tudományosságra támaszkodó modern orvostudományról alkotott képet azonban cáfolják a bizonyítékokon alapuló orvoslás kutatási eredményei, miszerint nem mutatható ki különbség a fertőzések tekintetében a szőrzet eltávolítása kapcsán.83 Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb ajánlásában a rutin borotválás elvetendő gyakorlatként szerepel.84 A (női) test egy adott társadalmi normarendszerbe ágyazódva jeleníti meg annak legitim kódrendszerét. Ezek koronként és kultúránként változnak, de látnunk kell, hogy a szőrzet viselése vagy nem viselése soha nem az egyéni preferenciák vagy az „esztétikum” mentén alakulnak, hanem politikai töltettel is bírnak.85 Aszőrzet hiányának kulturális értelmezése szerint a csupasz nemi szervek a gyermeki állapotot idézik86 és - a nemi szőrzet szexualitáshoz való erős kapcsolódása okán - a nem nélküliséget is implikálhatják.87 * * Az ortneri természetet képviselő nő csak úgy léphet át a kultúra - férfiak 78 „Ha a szülés bármely időszaka eltér az átlagostól, az mind valamely szövődmény jele." 79 A tananyag megerősíti azt a korábbi feltételezésemet, miszerint a bábahagyatékban található textilek a műszerek sterilitásáért feleltek (erre helyezték rá). Magyarázatot ad az érfogó (pean/kocher) használatára is: a köldökzsinórt szorították el vele. 80 Douglas 2001. 81 Bővebben lásd: Bárth 2007., Csonka-Takács 1999., Juhász (szerk.) 2009. A menstruáció kapcsán: Deáky 2005. 82 A tabuk kapcsán megjegyzendő, hogy a tiltás és elkülönítés mellett mindig ott van a szentség is. A tabu alatt álló személyek természetfelettivel való kapcsolatából ered speciális státuszuk, vagyis nem puszta lefokozásról van szó, hanem egy szó szerinti másállapotról, ami eltér a hétköznapok normalitásától. Frazer 1998.140-145. 83 „The present review found no evidence of any clinical benefit with perineal shaving." Basevi - Lavender 2014. 2. 84 WHO 2018. 68. Az előző, 1985-ös ajánlásban is ugyanez szerepelt. Az ajánlás alapjául szolgáló kutatási eredményeket lásd: http://apps.who. int/iris/bitstream/10665/186383/1/WHO_ RHR_15.21_eng.pdf [Utolsó elérés: 2018.07.26.] 85 A női testszőrzet kulturális vonatkozásainak részletes elemzését lásd: K. Horváth 2016. 86 Davis-Floyd 1987. 484. 87 Greer 2002. 34-35. Shiela Kitzinger értelmezésében a nőiségtől való szimbolikus megfosztottságként jelenik meg és párhuzamot von a katonák vagy rabok hajának leborotválásával. Kitzinger 2005.
