Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Horváth Tünde: Harcosnők klubja? - Specializált társadalmi helyzetű nők a késő rézkor időszakában Magyarországon
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 05: 79-94 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018 DÓI: 10.26080/krrmkozl.2018.5,79 http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm Harcosnők klubja? - Specializált társadalmi helyzetű nők a késő rézkor időszakában Magyarországon1 HORVÁTH TÜNDE2 Universität Wien Historisch-Kulturwissenschaftliche Fakultät Institut für Urgeschichte und Historische Archäologie Franz-Kiein Gasse 1, 1190 Wien, e-mail: tuende.horvath@univie.ac.at Horváth, T: Fightress clubs? Women with a special social status in the Late Copper Age in Hungary. Abstract: This article focus on the status of the woman in the main cultures (Baden complex and Yamna) of the Late Copper Age (3600-2800 BC) and the transitional period (2800-2600 BC). Although the Bell Beaker complex belongs to the Early Bronze Age in Hungary (2500-1900 BC), in European terminologies it is a Late Neolithic culture and belongs to the Reinecke AO horizon in its late phase, which is why I included it into my research. I identify charismatic people displaying signs of agression in these three culture complexes, whose personalities are associated with warfare. In all three cultures there were women with specialised status: their knowledge, property and profession raised them above the average man and woman. Keywords: Late Copper Age, social structure, woman’s social status, female warrior Bevezetés A tanulmányban azt vizsgálom, hogy a késő rézkor (3600-2800 BC) és az azt követő átmeneti periódus (2800-2600 BC) magyarországi két meghatározó kultúrájában, a Baden-komplexumban és a Gödörsíros kurgánok népénél az eddig előkerült régészeti eredmények alapján milyen volt a nők helyzete.3 Bár a Harangedényes népesség a magyar terminológia szerint kora bronzkori besorolású régészeti kultúra (2500-1900 BC, kora bronzkor 1/2 váltás-kora bronzkor 2a,b), ám Európa többi országában a késő neolitikum/ késő rézkor, illetve a kora bronzkor és a neolitikum/rézkor közti átmeneti időszakba, fémleletei alapján pedig a Reinecke A0(2300 BC előtt)—A1 (2200 BC-től) horizontba tartozik4 - ezért európai besorolása miatt most ez a kultúrkomplexum is vizsgálatom részét képezi. Az összehasonlítás alapja többrétű: egyrészt időben és térben egymás mellett élő, másrészt időben és térben egymást követő és átfedő kultúrákat vizsgálok, amelyekből következően eltérő szerkezetű társadal1 A címadás Chuck Palahniuk kultikus könyve és annak filmadaptációja után történt. 2 Post-Doc, Universität Wien, Historisch-Kulturwissenschaftlichen Fakultat, Institut für Urgeschichte und Historische Archäologie, Franz-Klein-Gasse 1, A-1190 Wien, e-mail: tuende.horvath@ univie.ac.at. A tanulmány megírása az FWF Lise Meitner ösztöndíjának keretében jött létre (M 2003-G25 project). 3 Horváth 2008 a Baden-komplexum komplett szociomorfológiai leírása, kitér a nők kivételezett helyzetére is, Id. a kebles edények-szoptatási ciklus kitolása-demográfia viszonyát: Horváth 2008, 184-189. 4 Ld. pl. Horváth 2013a: Budakalász-M0/12. lelőhely, a legnagyobb ismert sírszámú Harangedényes temető kőeszközeinek feldolgozása; és Horváth 2015: A rézkor-bronzkor átmenet felmerülő problematikájáról. makat és bizonyos időbeli fejlődést is tanulmányozni lehet. Ugyanezt kisebb léptékű kultúrák esetében (pl. egy középső rézkori Balaton-Lasinja vagy egy kora bronzkori Makó kultúránál) nem lehet eredményesen vizsgálni adathiány miatt. Egy másik szempontból nézve a nők társadalmi helyzete csakis akkor válhat a mai kutató számára láthatóvá, ha mindez mellett a korabeli férfiak társadalmi helyzetét is ismerjük. A tanulmány másik célja, hogy a kiemelt három kultúrában az agresszió és az erőszak jeleit felkutatva azonosítson olyan egykori karizmatikus embereket, akiknek személye meghatározó volt, és esetleg háborúskodással, csatározással, fizikai erőszakkal kapcsolatba hozható. Ehhez azonban nem elég a tárgyi leletek vizsgálata, ugyanolyan hangsúlyos lehet ez mellett az ásatási megfigyelésekből származó információ. A feltárási körülmények sokáig nem voltak megfelelőek ahhoz, hogy olyan jellegű megfigyeléseket rögzítsenek, mint pl. egy mikrolit kőeszköz a testben, amely a halált okozhatta, vagy az elbomlott testeken a halál utáni másodlagos manipuláció nyoma. Magyarországon a balatonőszödi feltárás volt az első, ahol több ilyen megfigyelést tettünk.5 Nem véletlenül ezért néhány ismert eset kivételével ebben a tanulmányban ahol csak lehet, a saját feltárásaimra vagy a saját feldolgozásaimra támaszkodom, mégha ezek egy része mások feltárásán alapul is. A megfigyelési problémakört tovább nehezíti, hogy ölni nyom nélkül, akár puszta kézzel is lehet, tehát a legkörültekintőbb módszerek alkalmazása mellett sem fogunk sikerrel járni és gyilkosságra utaló máig fennmaradt nyomot azonosítani minden esetben. Változást és előrelépést a finomodó feltárási módszerek mellett a DNS és izotópos vizsgálatok hozhatnak, amelyek segítségével eldönthetővé válhat, ki a helyi közösség tagja és ki idegen - vagyis potenciális ellenség vagy bevándorló.6 Fókuszba természetesen most is csak olyan esetek kerülhetnek, amelyek a régész számára különlegesek, tehát számunkra egyedi jelenségek és leletek. A ma különlegesnek tűnő esetek őskorra vonatkoztatott kivetítése állandó értelmezési veszélyforrás lehet: amit ma mi különlegesnek látunk, nem biztos, hogy a maga korában is az volt. Végeredményként egyelőre csak annyi fogalmazható meg, hogy mindhárom vizsgált őskori régésze-5 Horváth and Köhler 2012; Horváth 2014b. 6 A Balatonőszöd-Temetői-dűlői embertani anyagon 2013 óta folynak vizsgálatok az Uppsala-i laborban.
