Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Horváth Tünde: Harcosnők klubja? - Specializált társadalmi helyzetű nők a késő rézkor időszakában Magyarországon
80 HORVÁTH TÜNDE ti kultúrában voltak a saját társadalmukban speciális helyzetet elfoglaló nők és férfiak is, akik mesterségük, vagyoni helyzetük, vagy egyéniségük, speciális tudásuk, anyagi javaik alapján saját korukban és még ma is jól láthatóan különböztek az akkori átlagtól. Mindezek a jelek mutathatják a társadalom kezdődő tagozódását még egy egalitárius társadalomban is, és természetesen jelentkeznek egy rangsoroló társadalmon belül. Ez a sztereotípia az emberi társadalommal egyidős, bármely korban és társadalomban előforduló jelenség.7 Agresszió és erőszak is bizonyíthatóan előfordul a paleolithikumtól kezdve,8 része lévén az emberi természetnek.9 Helytálló következtetések a vizsgált időszakra csak akkor adhatók, ha az előtte és az utána következő korszakok társadalmaival együtt látjuk, így az esetleges változások vagy hagyományok értékelhető, rendszerszintű tendenciaként jelentkeznek. Arról, hogy a késő rézkor időszakában léteztek harcosok, sőt, talán már egyfajta intézményesített formában, szervezetten, nemzetközi tanulmányok értekeznek, elsősorban a Zsinegdíszes, a Harangedényes kultúrkomplexumok, és a Gödörsíros kurgánok esetében.10 A Badenben még nem mutattak ki ilyen réteget (vagy nem vizsgálták a kérdést ebben az aspektusban), bár a halmos temetkezések esetében felmerülhet a Gödörsíros analógia alapján (amely szintén csak feltevés), hogy társadalmilag magas pozíciót elfoglaló személyeket rejthetnek.11 Időbeli, térbeli és kulturális keretek A három kiválasztott régészeti művelődés megegyezik abban, hogy mindhárom nemzetközi kutatást igénylő, ún. pán-európai, makro-regionális kultúra (kultúrkomplexum), Magyarország határain túl terjedt. Ez megkönnyíti a dolgunkat bizonyos szempontból, mert több és nem csak hazai adat áll rendelkezésünkre. Másrészt viszont megnehezíti, mivel a mindenkori aktuális, a tudományban is ható nemzetközi divatirányzattól nem tudunk eltérni. Ezért bár harcosnőket keresünk, látnunk kell mellettük a harcosokat is, és nem tudjuk nem érinteni a társadalmi és a nemi szerepeket, a specializációt, a kézművességet, a javak elosztását, az agresszió bizonyítékaként feltárt jelenségek mögött megnyilvánuló rítusokat, tehát a szakrális életet, és mivel az adatok legtöbbször temetkezésekből származnak, nem mentesülünk az éppen aktuális, alkalmazott temetőelemzési módszerektől sem. A kora neolitikum óta stagnáló ill. mindössze kisebb változásokkal leírható, teljes népességcserével nem járó képet a középső rézkor vége (4000 és 3600 BC közt) borítja fel radikálisan hazánkban. A késő rézkor egy egészen új világot hoz és felfokozott, több irányú és néha nagy létszámú, idegen eredetű népmozgást a 7 Etnográfiai példák Ember 1978; Harding 2007, 27-29; Helbling 2015, 69-83, a Baden-komplexumban Horváth 2008, 180-82. 8 Vö. Vend 1984, 120; Harding 2007, 41-45; Ferguson 2013, 196- 202; Mellerand Schefzik2015, 83-109. 9 Ember 1978; Harding 2007,17-23. 10 Pl. Vandkilde 2006; Heyd 2007; Anthony 2007. 11 Sachße 2011. Kárpát-medencében.12 A késő rézkor és az azt követő átmeneti periódus 3600 és 2600 BC közt régészetileg egységes korszakot alkot Magyarországon a Baden és a Gödörsírosok vonatkozásában. A 2600 BC-ként meghatározott, a korszakot másik irányból lezáró időpont még mindig nem hoz stabilitást: az azt követő kora bronzkor további, bár kisebb népmozgásokkal és rövid életű kultúrákkal írható le (pl. Makó, Nyírség), csak a végén kialakuló ún. teli-kultúrák (Hatvan, Nagyrév) megjelenése lesz olyan alap, amely az utána következő korszakokban is átöröklődve stabilnak bizonyul. A vizsgált régészeti kultúrák elterjedése területileg és időben is részben egymást fedő, de kultúrájukat nézve nagyon is különböző, mivel mindhárom más életformára specializálódott, amely alapvető karakterét is adja mindháromnak. A Baden-komplexum a Fekete-erdőtől a Feketetengerig húzódó kultúra, amelynek fő elterjedési vonalát a Duna adja. Változatos életterének határait a víz közelsége és a művelésbe bevonható földek jelölik ki, lelőhelyeinek legnagyobb többsége valamilyen települési forma. A temetkezéseket néhány temető, és sok, a településeken belül előkerülő, rituális hátterű sír alkotja. Az embertani anyag alapján a kultúra déli kapcsolódást mutat, de sok benne a helyi elem is. Ez arra utal, hogy idegen népességek olvadtak össze különböző helyi, klasszikus középső rézkori bennszülött túlélőkkel, kialakítva a Baden-komplexumot.13 A Baden és a Gödörsíros kurgánok népe az Alföld területén kb. 3350 és 2600/2500 BC közt együtt él, bár lelőhelyeik többsége kikerüli egymást a különböző élettér igénye miatt: Baden lelőhelyek a jól művelhető talajokon, míg Gödörsíros kurgánok a kevésbé jó minőségű legelő-területeken kerülnek elő, a két élettér (ökológiai niche) néhány esetben, a mindkét fél számára az élethez elsődleges vízfolyások mentén, elsősorban pl. Dévaványa, Tiszavasvári, Békés települések térségében átfedi egymást, konkrét találkozásokat és interakciókat eredményezve a két kultúra között. A Gödörsíros kurgánok népe az orosz steppék irányából terjedt nyugat felé. Magyarország területe a Tisza vonalával legnyugatibb elterjedési zónája a maga füves életterével. Csak temetkezési halmait ismerjük: sem a népes, nagy sirszámú „köznépi” temetők, sem pedig a szálláshelyek nem kerültek elő az Alföld területén. A temetkezési halmok alatt a kultúra előkelőit feltételezik, ez azonban régészetileg nem bizonyított. Erősíti azonban a feltételezést néhány kurgánon az alaptemetkezésnek szóló kősztélé, amely sematikusan ugyan, de az eltemetettet ábrázolja (általában férfit - de néha nőt is) az akkori viseletben: keresztszalaggal a mellkason vagy övvel a derékon, és fegyverekkel, mint pl. tőr/alabárd, fokos/balta, esetleg íj (ezek az elemek felbukkannak a Baden-idolokon is, a két kultúra integrációjának bizonyítékaként, és nyugat-európai sztéléken is, pl. az Alpok térségében). A portrékészítés az individualizmus, az egyéni dicsőség, a glória kialakuló-látható jele is a tisztelet és a társadalmi rangjelzés mellett. A probléma 12 Áttekintsen Horváth 2014c; Horváth 2015. 13 Összefoglalóan Horváth 2014b, Section 3.3.1.
