Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Árvai Mátyás et al.: A Dráva durvaszemcsés folyóvízi üledékéből előkerült szubfosszilis uszadékfák dendrokronológiai és faanatómiai vizsgálata
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 05: 5-14 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online Kaposvár, 2018 D0l:10.26080/krrmkozl.2018.5.5 http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm A Dráva durvaszemcsés folyóvízi üledékéből előkerült szubfosszilis uszadékfák dendrokronológiai és faanatómiai vizsgálata ÁRVÁI MÁTYÁS1, ANTALFI ESZTER2, SEBE KRISZTINA3, MIHÁLY ENIKŐ4, FEHÉR SÁNDOR2 és KERN ZOLTÁN5 1 MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet H-1022 Budapest Herman Ottó út 15. 2 SOE SKK Faanyagtudományi Intézet H-9400 Sopron Bajcsy-Zsilinszky utca 4. 3 PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet, Földtani és Meteorológiai Tanszék H-7624 Pécs Ifjúság útja 6. 4 ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi Tanszék H-1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c. s MTACsFK Földtani és Geokémiai Intézet H-1112 Budapest Budaörsi út 45. E-mail: arvai.matyas@agrar.mta.hu, kern@geochem.hu árvái, M., Antalfi, E., Sebe, K., Mihály, E., Fehér, S. & Kern, Z.: Wood anatomy and dendrochronology of subfossil driftwood in alluvial deposist of the Drava river. Abstract: This paper presents preliminary results of dendrochronological analyses of the first occurrence of subfossil tree trunks from Drava alluvial sediments. Driftwood logs were found at an outer bend of the Drava river near the village of Babócsa. The site is covered by >6 m fluvial sand and gravel. Trunks are arranged horizontally, roughly in the same bed, between massive gravel and sand layers.. Fourteen samples had been collected within a hundred metre long outcrop, arranged in three distinct sets.. Half of the samples are oak (Quercus robur L., n=7), fewer samples belonged to beech (Fagus sylvatica, n=2), wych elm (Ulmus scabra, n=1), european white elm (Ulmus laevis, n=2) and finally a there are one sample each of poplar (Populus spp.) and larch (Larix decidua). The samples were processed following the standard dendrochronological protocol. Ring width was measured to the nearest 0.01mm. Despite the most likely origin of the samples is the riverbank; the oak trunks had narrow tree-ring sequences. An oak trunk of a diameter not more 20 cm contains more than 240 rings and two other oak samples have about 200 rings. These three long series could be crossdated, forming a 249 year long chronology. The chronology built from the three synchronized records (sample codes BÄB002, BAB003, BAB007) was tested with surrounding oak master chronologies, without success. The first subfossil wood remains from the Drava river and their loating chronology will be of help to understand changes in river dynamics and the former composition of the tree species on the floodplain. Keywords: wood anatomy, dendrochronology, subfossil, driftwood, oak Bevezetés Magyarországon a 20. század második felében kezdődtek meg a tudományos igényű faévgyűrű vizsgálatok, azonban csupán egy-egy minta elemzésére korlátozódtak (pl. Horváth 1974). A század végére a szisztematikusabb gyűjtésnek köszönhetően már statisztikailag kiértékelhető mintamennyiségek mellett indultak el az elemzések (Grynaeus 1995, 1996). A cél mindvégig a létrehozott kronológiákat felépítő minták mennyiségének a növelése mellett az idősorok hosszának a múltbéli kiterjesztése volt. Az élőfák alkotta kezdeti kronológiaszakaszt épületfákkal lehet időben növelni azonban a limitált rendelkezésre állásuk miatt nem lehetséges, hogy több ezer évre növeljük a gyűrűadatsort (Grynaeus 2015). A megfelelő konzerváló területek által megőrzött, ún. szubfosszilis, faminták nyújtják a lehetőségét az ezer évet meghaladó folytonos kronológiák létrehozására (pl. Krapiec 2001, Friedrich 2004). Ezért a dendrokronológiai kutatásokban régiónkban is növekvő figyelem irányul a szubfosszilis leletanyag felé (Árvái et al., 2016, Kern és Popa2016, Pearson et al. 2014). A nagyrészt tavi üledékekben, lápokban, folyóteraszokban-, partfalakban fennmaradt minták egyrészt koruknál fogva az adatsorok kiterjesztésére alkalmasak, másrészt az egykori természetes vegetáció hírmondóiként reprezentálják a letűnt korok természeti viszonyait. Magyarországon az elmúlt mintegy másfél évtizedben folytatott szisztematikus mintagyűjtési munkálatok eredményeképpen három folyó (Sajó, Hernád, Mura), hét szakaszáról mintegy 200 minta került begyűjtésre (Árvái et al., 2017). Az uszadékfák folyómenti holocén alluviális üledékből kerülnek elő. Legtöbb minta kavicsból került elő. A leggyakoribb a tölgy (Quercus sp.) és a szil (Ulmus sp.) nemzetség. Észak-magyarországi mintaterületekről elvétve fenyő maradványok is előkerültek (Horsky és Reinprecht 1985, Árvái et al. 2017). A minták átlagosan mintegy 60 évgyűrűt tartalmaznak, csupán kis arányban fordulnak elő 150 vagy annál több évgyűrűt tartalmazó faminták. A famaradványok közötti szinkronizációt nehezíti az maradványok beágyazódásának epizodikus jellege valamint a változatos származási területek. A Kárpátmedence, és tágabb környezetéből ismert tölgykronológiák (Árvái et al. 2018, Grynaeus 2011, Kern et al. 2013, Kolár et al. 2012, Prokop et al. 2016, Tóth et al. 2015) valamint a kocsányos tölgyek hosszú élettartama is azt mutatja, a tölgyfaminták nagyobb eséllyel átlapolhatok és ezáltal alkalmasabbak kronológiák készítésére. A Dráva folyóból régészeti faleletek előkerülését több alkalommal is dokumentálták pl.: Barcsnál bödönhajó (Magyar 1973) vagy a Drávatamásinál a közelmúltban feltárt 29 török kori hajó. Utóbbiakon dendrokrokronológiai elemzések is készültek (Grynaeus 2015), de szubfosszilis uszadékanyagról és annak faanatómiai és dendrokronológiai vizsgálatáról ez az első tanulmány.
