Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Árvai Mátyás et al.: A Dráva durvaszemcsés folyóvízi üledékéből előkerült szubfosszilis uszadékfák dendrokronológiai és faanatómiai vizsgálata
6 ÁRVÁI MÁTYÁS, ANTALFI ESZTER, SEBE KRISZTINA, MIHÁLY ENIKŐ, FEHÉR SÁNDOR ÉS KERN ZOLTÁN 1. ábra. A mintavételi helyszín közel a horvát-magyar államhatárhoz, valamint a partfalból kiálló szubfosszilis fatörzsek. (Fotók: Csór Sándor) A mintaterület és a mintavétel A minták származási területe egy Babócsa melletti drávai folyókanyarulat magaspartja, a horvátországi határvidéken (é.sz. 45°59’15”, k.h. 17°18’02”), tengerszint feletti magassága 108 méter (1. ábra). A 2017 nyár közepi alacsony vízállás lehetőséget nyújtott egy Babócsa közelében elhelyezkedő folyókanyarulat külső, meredek partfalában a kiálló farönkök megközelítésére, amelyekből 14 darab volt hozzáférhető mintavételre. Egy minta esetében (BAB011), kis méretéből kifolyólag, nem volt szükséges helyszíni mintavétel, minden más esetben motorfűrész használatával 5-10 cm vastagságú korongmintákat vettünk. A famaradványok üledékföldtani környezete A fatörzsek egy kb. 100 m hosszú, É-D-i irányú folyószakaszon találhatók (2. ábra), csak alacsony vízálláskor láthatóak. A Dráva keleti partfalából állnak ki megközelítőleg egy szintben. A mintázás idején a vízszint fölött 0,5-1 méterrel helyezkedtek el. Ugyanekkor a víz alatt is láthatóak voltak további fatörzsek. Egy folyókanyarulatban kerültek felszínre, a meander külső ívének oldalazó eróziója miatt szabadult ki egy részük az üledékből. A folyóvízi üledékben KÉK-NyDNy-i irányítottsággal fekszenek. Gyökérzetük jellemzően NyDNy felé áll, bár néhány törzs csúcsával mutat NyDNy felé. A feltárt üledéksor felfelé finomodó szemcseméretű trendet mutat (2. ábra C). A kőzetanyag oldalirányban gyorsan változik, az egyes rétegek gyakran lencsések, kiékelődők. A rétegsor alsó 2-2,5 m-ét vályúsán keresztrétegzett kavicsos homok és homokos kavics váltakozása alkotja, ahol a homok nagy-durvaszemű, a kavics mérete jellemzően 0,5-1 cm, de mindig 2 cm alatti. A keresztrétegzett kötegek vastagsága legfeljebb 20 cm. A vizsgált fatörzsek ebben a szakaszban helyezkednek el. A törzsek befolyásolták a hordaléklerakódást, két oldalukon nem ritkán eltérő kőzet (homok, illetve kavics) rakódott le. Egyes helyeken homokkal és kaviccsal kevert, felszakított agyagklasztokból álló lencsék fordulnak elő. Ennek a homok-kavics üledékszakasznak a fölsőbb részében több lencse található fatörmelékből, valamint koptatott fakavicsokból. A következő 1,5-2 m üledéket vályúsán keresztrétegzett kavicsos homok és homok alkotja. Felső részében megjelennek néhány cm vastag, keresztlemezes finomhomok-lencsék. A rétegsor felső 1,5 m-ének szerkezete keresztlemezes, lent finom-apróhomok, fent finomhomokos kőzetliszt alkotja. A keresztlemezek irányítottsága ÉK-ies szállításra utal.
