Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Megyery Noémi: A "Sárga zongoraszoba". Rippl-Rónai zenei festészete
304 MEGYERY NOÉMI 12. ábra. Rippl-Rónai József: Műterem intérieur, 1910-es évek. Olaj, lemezpapír; 68,5 x 101 cm; Magántulajdon tivitást és a térhatást is, egyfajta ritmust ad a képnek, ellenben a Sárga zongoraszobán egy nagy egységes - osztatlanul sárga - falfelület előtt jelenik meg a hangszer, mellyel a néző tekintetét jobban arra irányítja. Rippl-Rónai karácsonyi témájú művei közt ez a legvidámabb hangulatú kép, melyen a nagy fekete zongora mögött Lazarine és Anella díszítik a fát, míg bal oldalt a pamlagon egy úr olvas. Rippl-Rónai apja és Piacsek bácsi is még a Róma-villába költözés előtt (1908-ban) elhunyt, így ők nem lehettek e kép modelljei. Annál inkább lehet viszont a „Kossuth-imádó Rippli bácsi”,77 aki az Ivánfa hegyen lévő szőlőjéből télire leköltözött a villába. Ezt épp az 1910-es tél és karácsony kapcsán említi Anella - tehát a kép készülésének idején -, amikor Fenella is a villában lakott.78 A kiegyensúlyozott kompozíciójú kép középterét uralja a zongora, amely feketeségével kiemelkedik a kép teréből. Felfogásában hasonló Vuillard A szalon három lámpával, rue Saint Florentin (1899) című képéhez, amelyen a csendesen sziesztázó alakokkal egy térben a kép szélén árválkodik üresen a zongora. Rippl mozgalmas kompozícióján, habár középre került a hangszer, mégis ugyancsak némán áll ott, s a családtagok más tevékenységgel vannak elfoglalva, hasonlóan, mint Vuillard festményén. Rippl-Rónai az intenzív színfoltokkal kiemel egyes részleteket, így Lazarine fehér és 77 Rippl János (1832-1915) a festő apjának testvére volt. A Rippl- Rónai családfát Id. Horváth J. 2007, 16. 78 Horváth J. 1995, 55. Anella kék ruhája erősen elüt a komplementer színpár vörös-zöld uralta környezettől. Lazarine ruhája a fényárban úszó ablakkal van összhangban, míg Anella kékje a karácsonyi kaktusz cserepével, valamint Rippli bácsi könyvének azonos színével. Két irányt határoz meg Rippl a képen, az egyik a vörösekkel kijelölt vonal (a szekrénytől a kendőn át, a széken keresztül a szőnyegig), a másik pedig a feketék (Rippli bácsi lábától és a szekrénytől a zongorán keresztül Anella és a karosszék lábáig). Ez a két út, melyeket a színekkel jelöl ki, középen a zongorában találkoznak, amely a leterített vörös kendővel jelenti a metszéspontot. Ez a kiemelés eltereli a figyelmet a háttérbe szorult cselekményről, s az elhalkult zongorára irányítja. Ezt a tényt erősíti meg a jobb oldalt üresen álló karosszék, mellyel ez a mű a Sárga zongoraszobás képek ellenpontjául határozható meg. Rippl-Rónai nemcsak a zongoraszobát festette krómsárgára. „A polgári lakások historizáló pompájával szemben a Párizst megjárt festő tudatos formabontása volt a falsíkok élénk színezése.”79 Amint emlékezéseiben írja: „az egyik oldalán csupa-ablak műhelyem falai is ezzel vannak befestve, sőt még ilyen szobában alszom is”.a° Erről a műteremről, amelyet a festő a villához tartozó vincellérházból alakított ki, szintén több enteriőrkép készült. Ezek közül a Műterem intérieur (1910-es évek) (12. ábra) című festményt 79 Rippl 1998, 333. (Gergely Mariann képelemzése) 80 Emlékezések 1957, 64.
