Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Megyery Noémi: A "Sárga zongoraszoba". Rippl-Rónai zenei festészete

300 MEGYERY NOEMI 8. ábra. Rippl-Rónai József: Öregúr és mandolinozó asszony, 1905. Olaj, lemezpapír; 73x102 cm; Magántulajdon ízlése szerint alakíthatott ki. Minthogy Paris Anella 1910- től családtagként élt a villában, visszaemlékezései érté­kes információkat nyújtanak a villa-beli életről. Innen van tudomásunk arról, hogyan zajlottak a mindennapok a Róma-villában. Abban a napi ritmusban, amit Rippl-Ró­­nai itt kialakított, nagy szerepe van franciaországi évei­nek: a reggeli koránkelés, az azt követő hosszabb erdei séta, amelynek végén a terített asztal várt - kakaóval és vajas kaláccsal - mind a Mailloléknál eltöltött a Banyuls-i időszak élményeiből táplálkozik, ahol ez a napi rítus volt szokásban.61 Az ottani falusi természetközeli lét itt Ka­posváron új formát öltött, amelyhez a Párizsból hozott társasági életre való igény társult, s ebben a légkörben Rippl-Rónai ezúttal igazán otthon érezhette magát. A megváltozott életkörülmények harsogó színskálát és a képtémák megváltozását hozták magukkal.62 A Fő utcai ház enteriőrképeinek csendes, elmélázó nyugal­ma a Róma-villában élénkebb társasági jelenetekké alakult, illetve egyre több olyan képet találunk, amelyek a Róma-villa zenei életéről tanúskodnak. A sárga szín iránti vonzalma szintén már Banyuls-ben megmutatko­zott, ahol a fekete korszak melankóliája után felfedezte a színek erejét és szépségét.63 Ezúttal saját villájának 61 Ld. Horváth J. 1995, 51.; Emlékezések 1957, 52. 62 Ld. erről Rippl-Rónai önvallomását: Emlékezések 1957, 63-64. 63 „Rendkívül tipikus szín itt a sárga, ilyen a falak színe, és a fedelek színe is sárgásvörös. A konyhák különösen nagyon sárgák, vörös téglákkal..." Ld. Rippl-Rónai levele Ödönnek, Banyuls sur Mer, 1899. szept. 10. (Közli: Bernáth M. 1998, 115.) több falát az említett krómsárgára festette, melynek for­rósága izzó életvidámságot fejez ki. Rippl életében ez a fordulat egybevágott azzal a művészeti megújulással, amelyet a vadak hoztak intenzív tiszta színeikkel. Rippl-Rónai zongoraszobája A Róma-villa földszintjén az ebédlő vagy társalgó felől mindkét irányba egy-egy szoba nyílt, jobbra a dol­gozószoba, balra pedig a zongoraszoba.64 A sárga szín uralta a zongoraszoba falait is, ahol egyre gyakrabban igencsak élénk társasági élet zajlott. Ugyanakkor azok a festményei, amelyek ebben az enteriőrben készültek intim családi jeleneteket ábrázolnak, hasonlóan Vuillard és Bonnard enteriőrképeihez. Ezeket a képeket eddig ritkán vizsgálta a szakirodalom, pedig nem kis figyelmet érdemelnek - különösen a Róma-villa-beli életmód fé­nyében. Az 1910 körüli években egyszerre több zenei témájú műve is készült, ami pedig a Róma-villában ki­alakított új életmóddal lehet összefüggésben. Martyn Ferenc, aki testvérével együtt a Róma­­villában nőtt fel, szintén részese volt ennek a színes életnek.65 Emlékezéseiben említi is, hogy a zene mennyire elválaszthatatlan volt a Róma-villa lakóitól. 64 Horváth J. 1998, 169. 65 A Martyn gyerekek édesapja, Martyn Arthur Piatsek Margit test­vérét, Gizellát vette feleségül. Gizella a hatodik gyermekük szü­lése során halt meg, ezért Rippl-Rónaiék az öt gyermek (Ferenc, Mária, Róbert, Arthur és Andor) közül a két idősebb fiút nevelt fiúkká fogadták. Vö. Horváth J. 2007, 18.

Next

/
Thumbnails
Contents