Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Lanszki-Széles Gabriella: Három Kapos menti község népének részvétele a katolikus egyház hivatalos jeles napi ünnepein, az 1930-as évektől napjainkig
HÁROM KAPOS MENTI KÖZSÉG NÉPÉNEK RÉSZVÉTELE A KATOLIKUS EGYHÁZ HIVATALOS JELES NAPI ÜNNEPEIN, AZ 1930-AS ÉVEKTŐL NAPJAINKIG 283 Búzaszentelés Márk evangélista ünnepe. E nap jellegzetes szokása a búzaszentelés, amelyet általában Márk napjának délelőttjén, ritkábban az ünnep utáni vasárnap tartották. „Irgalmasság vasárnapja, búzaszentelési körmenet április. 24. Szent Márk napján. Szárba szökött a búza. Üsztörgye alá beszúrták a búzaszálat, vagy a léc és a cserép közé. A mise után Ő’tözetesen (ahogy a misén voltak, azon módonj kimentünk a határba, a legközelebbi búzatáblába. „Hallgasd meg Uram könyörgésemet! Engedj meg minekünk, jó termékeny vetéseket.” A gyalániak nem mentek vissza a búzaszentelés után hálaadásra Göllébe a templomba, Gyalánban nem volt körmenet. Ma már nincs körmenet, a sekrestyés viszi ki az oltárra a megszentelt búzaszálakat, amiből visznek haza a hívek.” A búzatáblák mérete sem akkora, mint a táblásítás előtt, nem a kisparcellás módon művelik a földet. Ha elindulnának a körmenetre, valószínűleg nagy volna az esély arra, hogy a régi jól járható dűlőutat sem lelik meg hozzá, vagy ha nem szántották be, akkor nincs gyalogosan a közelben aránylag hamar elérhető búzatábla. „2018-ban Kisgyalánban elfelejtettek búzát vinni a templomba, így a Domit szalajtották el a legközelebbi búzatáblába búzáért. ” Fonóban is: „Az egyházi ünnepekre mindenki szívesen emlékezett vissza, kiemelve a közösen végzett előkészületeket, a közös határszentelést. „Szent Márk után következő vasárnap, az 1950-as évekig, kivonultak zászlókkal, keresztekkel a Gecseny felé búzát szentelni. Itt a határban a pap a négy világtáj felé fordulva négy evangéliumból énekelt áldást kérve a határra. A megszedett búzacsokrot megáldotta a pap, a templomban elosztották a búzaszálakat.’*3 „A búzaszentelési körmenetet az ötvenes évek elején betiltották, azt követően vagy a templom falain belül végezték el a búzaszentelést, vagy kénytelenek voltak még arról is lemondani.”63 64 Jelen években a templomban történik a búzaszentelés Fonóban is.”65 Keresztjáró napok Áldozócsütörtök előtti hétfő, kedd, szerda, testi-lelki javakért könyörgő, imádságos napok.66 „A keresztjáró napokon, Fonóban, fagyosszentek reggelén közösen elmentek a négy kereszthez. Az 1940-es évek végéig kerekedtek fel, főként asszonyok a keresztekhez. Az elsőnek felkeresett kereszt a Kis-erdőnél, a Fonai Márton házához közel lévő kereszt, ezt Kis Fonai Sándor öreganyja állíttatta férjéért, aki eltűnt a háborúban. A következő állomás a Keczeli kereszt a Farkas-agárcásnál, majd ezt követte a Várnál lévő, a kultúrháznál, illetve a volt gépudvar mellett, ez a malom felé vezető úton található kereszt volt a határa falu és a kegyes tanítórend birtoka között, A keresztjárás hétköznapra esett. A kereszteknél imádkoztak, énekeltek. Csak a szorgalmasabbjai mentek el rá, 10-12 személy, akinek nem volt annyi állata, vagy otthon volt az anyósa, aki etetett helyette. Vagy aki nagyon akart, rá 63 Cséplő József szíves közlése. 64 Bognár S. 2001: 04. 29. 65 Lanszkiné Széles G. 20013/A: 66 keresztjáró napok - Magyar Katolikus Lexikon, lexikon.katolikus.hu tudott készülni, korábban ellátta az állatokat. Aki egyes asszony volt, anyóstól külön háztartásban, több teendője akadt reggelenként, nem volt segítsége.”67 Az ünnep és munka nem elválasztható egymástól, az egyik kedvéért áldozni kell a másikért.”68 Áldozócsütörtök „Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepe Húsvét után 40 nappal, ekkor volt az elsőáldozás. Ami minden esetben csütörtökön tehát a napján volt megünnepelve. Megtörtént az 1930-as évek második felében, hogy a Nagyberki búcsúval egybeesett.” Aminek az lett a következménye, hogy az éppen akkor Göllében elsőáldozó kisgyaláni Széles Rózsa, akinek nagyszülei Nagyberkiben laktak, azért nem kerülhetett rá a Göllében az ez alkalommal készült csoportképre, mert indulni kellett a Búcsúba. Amit szintén a napján tartottak, lévén sátorosünnep, megengedhetetlen volt, hogy a közvetlen családtagok ne vegyenek részt rajta. Azonban a fényképet illetően, némi vigaszt nyújthatott, hogy amikor Grábner fényképész hozta az elkészült fotókat, őt külön lefényképezte, amire valószínűleg nem kerülhetett volna sor ha a csoportképre rákerül. A somogyi kis falvak akkori egymás közötti szoros kapcsolatát bizonyítja, hogy tulajdonképpen ez a búcsú Mosdós egyházközség búcsúja volt, Nagyberkinek ekkor még, nem lévén saját temploma. Ezért a szomszéd községgel együtt tartotta a búcsúját. A zenét a szalacskai cigányok szolgáltatták. „Húzzátok szalacskai .....Két, három cigány húzta, a Mama leintette őket." Az elsőáldozásokat az 1950-es évekig Göllében tartották, melyről egy 1942-es fotó is tanúskodik (14. ábra). Az áldozási csoportképen látható Parragi Béla körül összegyűlt nagyszámú gyereksereg. Gölle, Kisgyalán, Fonó, Imámpuszta nyolc év körüli gyerekei. A következő 15. ábrán a Nagyberki templom szentelése látható. „Akkoron még, nem kívántak uniformizálódni. Nagyberkiben, az 1946-os templomszenteléskor készült fénykép a falvak közötti viseletbeli különbségről tanúskodik. A templom sarkánál a hosszú ruhás pulaiak, középen a térd alá érő bő szoknyás gyalániak, kissé távolabb mögöttük az attalaiak viselete látható.” (...) Ma már távo-14. ábra. Elsőáldozás Göllében 1942 67 Pál Elemérné (Zóka Margit) szíves közlése 68 Lanszkiné Széles G. 2013/A: 159.
