Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Lanszki-Széles Gabriella: Három Kapos menti község népének részvétele a katolikus egyház hivatalos jeles napi ünnepein, az 1930-as évektől napjainkig
282 LANSZKI-SZÉLES GABRIELLA Nagyszombat „Hazánkban különös fénnyel szokás nagyszombat délután a föltámadást megünnepelni. Tudjuk, hogy a föltámadási körmenetet csak Közép-Európában ismerik.”51 „Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt.”52 „Ekkor a körmenetet a templom körül, a Tanító tartotta Pap nélkül. A tanító megtanulta a kántorizálást (eleve kántortanító végzettségűek voltak). Zászlóval, feszülettel, kimentünk a templomból a kövesútra, megkerültük a templomot. Délután 5 óra felé volt a körmenet. A templomatya vitte a Jézus szobrot megölelte egyik kezével, ahogy tudta. Keresztet, zászlót egyházközségi tag, de mindig férfi vitte. „Feltámadt Jézus e napon. ” A Kántort (Tanítót) követte majd 50 gyerek, fölnőttek utánuk. Feltámadásra rózsaszín mosóruha, vagy piros. Húsvétra mindig új ruhát kaptunk. ” „Dicsőség az Istennek, békesség az embereknek!” Ekkor szólaltak meg újra a harangok. Rózsaszín, vagy fehér hortenziát vásárolnak Húsvétkor díszítésként. A demokrácia előtt tojásért cseréltek rózsaszín jácintot.” „A nagyszombat este tartott feltámadási körmenet szakrális célzatai mellett nyilvánvalóan egy archaikus tavaszkezdő szokásnak, a határjárásnak átmentése, az ember közvetlen életterének: otthonának és mezejének, a zsendülő határnak mágikus körbe foglalása, vagyis a gonoszok ártalmának kizárása a közösség világából. Ebben a szemléletben gyökerezik egyébként a búzaszentelő és úrnapja hagyományrendje is.”53 „A nép szereti a kollektív ájtatosságokat, szereti a búcsújárást, a vezeklésnek és elégtételnek ezt a nyilvános módját, amely különben a keresztényéletnek, e földi zarándoklásnak is olyan mélységes szimbóluma.”54 Hús vét „Az ételek megáldására már Jézus Krisztus is példát adott a csodálatos kenyérszaporítással és az Utolsó Vacsorán.”55 „Régente, ezt már csak hallomásból tudom a favágítóra tették ki a sonkát megszentelés végett.” „Favágító a favágók sajátságos készülete, melyen a fát vágják. Balaton vidékén, az udvarnak azon része, helye, hol a fa áll, hol faragcsálni s fát vágni szokás.”56 „Az 1950-60-as években volt aki biciklivel vitte el Göllébe a sonkát megszenteltetni.” Ma Kisgyalánban a misén történik a megszentelése a tormának, sonkának, tojásnak, kalácsnak. „Aki betegség, vagy más súlyos ok miatt nem tudta ételét Ladra elvinni, az hajnalban a favágítóra helyezte, ahol hite szerint Isten angyalai szentelték meg. Ez a hiedelem Boronka, Görgeteg, Kadarkút, Csököly katolikus cselédnépe között is él.”57 51 Bálint S1937: 87. 52 Tátrai Zs. -Karácsony Molnár E: 1997: 96. 53 BálintS. 1937: 88. 54 BálintS. 1937:11. 12. 55 Tátrai Zs. -Karácsony Molnár E: 1997: 97. 56 Favágító | A magyar nyelv szótára - Czuczor-Fogarasi | Kézikönyvtár https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a.../favagito-5D77B 57 BálintS. 1989: 297. „A fiúknál szokás volt, hogy a hímes tojásokat „kókányolták”, ami a tojások összeütését jelentette, akinek nem törött össze a tojása, az győzött.” „Húsvéti szórakozás volt Kisgyalánban a hímes tojás dobálása 2 Ft-ossal. A földre letett tojástól 1 méterre kellett állni, az 1950-es évek elején használt elég nehéz és nagy nikkel 2 Ft-ossal kellett eltalálni a hímes tojást, ha beleállt a pénz, akkor a dobóé lett, ha ötszöri próbálkozás után is sikertelen volt a kísérlet, a tojás a tulajdonosáé maradt 2 Ft.”58 Fehérvasárnap A lánygyermekek cseperedésekor a 10-12 éves lányok szokása volt férjhez menetelig, a komatál hordása húsvétot követő fehérvasárnap. „Az ifjúsági komálás, mátkálás lényege az életfogytiglani barát kiválasztása s a barátság szertartásos megkötése.”59 „Fonóban természetesen tudták, ismerték a szokást, de érdekesen alakult az „alkalmazása”.(...) „A tálat csipkés kendővel leterítve úgy vitték, mint a kisgyereket. (...) A tanító is tudta ki kinek a komája, „a te komád válaszoljon.” (...) Fonóban, a régi falurészben nem gyakorolták a hagyományt, komatálat csak az új Kossuth utcában hordták.” A régi falurészen értendő a Petőfi utca, oka a különböző szokásnak hogy itt a lakosok vérrokonok voltak, míg a Kossuth utcában nem.”60 A komatál hordás, minta neve is utal rá, komák közt történik, ami választott úgynevezett műrokonság. „A Zselicben is ismert volt a komatál (mátkatál) küldésének hagyománya. A katolikus cselédség körében az 1920-as évek közepéig élt. A leányok fehérvasárnapon (mátkálló- vagy komázó vasárnapon), de templomba, bálba is fehér vagy fehéres ruhába öltöztek.”61 Kisgyalánban az 1920-as években születettek még választottak komát, és megtartották egész életükben ezt a komaságot. Azonban a II. világháború éveiben már nem választottak komát. A háború nyomasztó hangulata is kihatott a népszerű hagyomány megszűnésére, kevésbé volt a vidámságot sugalló komázáshoz kedv, mikor a fronton harcoló apjukért aggódtak a lányok. Mint ahogy lakodalmakat is 1946-tól tartottak újra. „A háború után 1946-ban igen sok házasság köttetett, mivel a háború alatt nem igen volt kedve senkinek házasulni. A Plébános is kifogyott már a magasztos beszédekből a sokadik ceremónia után, s így fakadt ki: „Hát nektek már mit is mondjak!’*2 Több hagyománnyal kapcsolatban hangzottéi, hogy a „háború után már nem volt szokás.” A változó világkép, a rendszerváltás mind hatással voltak a hagyományok átalakulására. „Ti is a templomban tanultátok a hittant, nem engedték be az iskolába. ” hangzott el az 1930-ban született részéről az 1968-as számára. 58 Lanszkiné Széles G. 2007: 172. 59 Lévainé Gábor J. 1963: 230. 231. 60 Lanszkiné Széles G. 2013/B: 272. 61 Eperjessy E. 2006: 226. 242. 62 Lanszkiné Széles G. 2007: 196.
