Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Lanszki-Széles Gabriella: Három Kapos menti község népének részvétele a katolikus egyház hivatalos jeles napi ünnepein, az 1930-as évektől napjainkig
HÁROM KAPOS MENTI KÖZSÉG NÉPÉNEK RÉSZVÉTELE A KATOLIKUS 281 EGYHÁZ HIVATALOS JELES NAPI ÜNNEPEIN, AZ 1930-AS ÉVEKTŐL NAPJAINKIG 12. ábra. A kisgyaláni kereplő kiderült, hogy átkerült Göllébe. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a községházából élelmiszer bolt létesült, így a kereplő mivel a gyaláni templomban nehezen fért volna el ezért került át Göllébe. Mindegyik falu természetesen arra emlékszik jobban amit tőle vittek el. A gölleiek ugyanígy emlékeznek arra, hogy az áldozórács viszont tőlük került Gyalánba, sőt még Kaposvárra is vittek belőle. Nagypéntek A szertartás46 2017-es évben Kisgyalánban volt, A gölleiek jöttek át autóval Kisgyalánba. Azért volt Kisgyalánban mert itt valószínűsíthető volt, hogy többen lesznek a szertartáson. „Nagypénteken nem volt szokás tűzet rakni. ” „A nagypénteki böjt abban is megnyilvánult, hogy minél később kezdték el a főzést, mert a babona szerint, aki először tüzet gyújtott, oda mentek mind a nem kívánatos férgek bogarak. Ezért lesték a gazdaasszonyok, kinél száll már a füst, hogy ők is nyugodtan neki kezdhessenek.”47 „A római katolikus egyházközségekben hagyomány a Szent Sír templomi felállítása, vagy ahogyan Somogybán általában mondják Isten koporsójának az imádkozással való őrzése. Az iskolás gyerekek - fél óránként váltva egymást - térdepelnek előtte, de a felnőttek is eljönnek a templomba. (...) Göllében a nagypénteki pas46 Szertartás, és nem szentmise mert az oltárfosztás miatt nincs oltárterítő. 47 KnézyJ. 1975:112. 13. ábra. Jézus koporsója szobor Göllében 48 Király L. 2002: 58. 49 hímzett díszpárnát 50 BálintS. 1989: 259. 11. ábra. A göllei kereplő sió eléneklése után a nagyszombat esti feltámadásig az asszonyok „Istent csókúni” mentek a templomba. Az oltár alatt egy kihúzható koporsóban feküdt az Úr Jézus szobra. Ezen alkalommal a hívek pénzt is adományoztak a templomnak.”48 Göllében 2018-ban hófehér szegfűvel történt Krisztus koporsójának feldíszítése (13. ábra). Kisgyalánban az 1980-as évek második feléig volt hagyomány a Jézus csókolás, itt nem lévén Jézus koporsója Jézus szoborral, a következőképpen történtek az előkészületek: „Vittem a vánkost*9, fehér lepedőt és az oltár előtti dobogóra leterítettem a lepedőt és rátettem a vánkost, és ráfektettem a keresztet, Jézus feje alá került a vánkos. A kereszt végében egy kis hoszszúkás bádogtálca volt, ebbe lehetett dobni a pénzt. Az öregebbje letérdepült, és megcsókolta a kereszten lévő Jézust.” Ma már a kereszten lévő Jézus lábának megérintése vált általánossá. A csókolás hagyománya az „öregebbje”, az 1900-as évek elején születettek elfogyatkozásával szűnt meg. „A szentsír eredetileg csupán a keresztből állott. Ezt födték be gyászénekek kíséretében gyolccsal, sőt miseruhával és stólával is. (...) A szentsír, másként Úr koporsója, Csököly katolikusainak ajkán Isten koporsaja, sajátos hazai, illetőleg közép-európai liturgikus fejlemény.”50
