Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Lanszki-Széles Gabriella: Három Kapos menti község népének részvétele a katolikus egyház hivatalos jeles napi ünnepein, az 1930-as évektől napjainkig
280 LANSZKI-SZÉLES GABRIELLA le a lábamról... Jézus-Tóka Jóska bácsi az nap majdnem ölben vitte haza bal lábát... s erre gondolva (...) remélhetem, hogy az idén a virágvasárnap - Péter csodabarkáival -jobban sikerül.... - Holnap reggel meg is szedhetnénk - mondta Péter - már majdnem egy hete láttam s eddigre biztosan kinyíltak.” „János evangéliumában így ír:”Jézus Jeruzsálembe jő, pálmaágakat vön és kiméne elébe, és kiált vala: hozsánna!" Ahol a pálma a kedvezőtlen éghajlat miatt nem él meg, más növényekkel helyettesítik: puszpánggal, tiszafával és fűzfaágakkal. Közép-Európában, s így nálunk is, a kora tavasszal virágzó fűzfaág, a barka helyettesíti. A nap magyar elnevezésében is ez a tavaszi ághoz, virágzáshoz való kapcsolódás jelenik meg.” A barkás fűzfaágakat szenteli be a pap, ezzel vesznek részt a hívek a körmeneten, majd hazaviszik, megőrzik.”36 „Virágvasárnapi bárkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is. sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnak a legyek és a bolhák, a tojásból nem kelne ki a csirke.”37 „Mert büjt lilában teszi a pap a misét. A bárkaszentelés napja, Húsvét előtti vasárnap. Azért kell hazavinni a két szentelt bárkát, hogy a villám ne csapjon a házba.” 2018. január elején az enyhe télnek köszönhetően, a kaposvári piacon már barkát árultak, ezt elmondtam 88 éves nagynénémnek Kisgyalánban, mire Ő: „Akkor el kell mennem a halastóra bárkát szedni, mert ha már most van, akkor mire a bárkaszentelés lesz, addigra már elnyílik.” Mivel Ő szokott gondoskodni a barkáról minden évben, és ehhez előre látásra is szükség van, az időjárás, és maga az ünnep ideje is befolyásolja, hogy a barka épp nyílik-e virágvasárnap. Szántai Árpádné (Bank Rózsa 1926) kivitte a temetőbe a barkát az 1980-as években, amire azt a tanácsot kapta, hogy „inkább vigye haza tűzze a rag alá, mert jó villámcsapás ellen.” Szót is fogadott haza is vitte. Valószínűleg édesanyja még kivitte a temetőbe a barkát, erre emlékezve tette Ő is. Azonban ez a hagyomány, hogy valóban miért szokták kivinni a temetőbe a barkát már a feledés homályába veszett Kisgyalánban. Ő volt az idősebb, azonban a meggyőző érvelésre a „fiatalabbtól” (1930) elfogadta az újabb keletű hagyományra vonatkozó tanácsot. Még régebbi hagyomány szerint, „Somogybán a barkát sírhalomra tűzik, hogy a vakondok ne túrja fel. (...) A virágvasárnap megszentelt ciróka (barka) egyrészét Kéthelyen tűzre teszik, hogy füstje megakadályozza a villám lecsapását. Másik részét húsvét napján a mezőre viszik, letűzdelik, hogy a jég elkerülje a vetéseket. Ilyenkor mindenfelé térden állva ájtatoskodó embereket látni a földek között.”38 „Ha az új ház építésekor, túr fel а рисок (vakond) akkor nemsokára halott lesz a háznál." A hagyományok szövevényében ezt a szokást még ismerik Gyalánban, annál is inkább, mert példát is tudnak hozni rá, az elmúlt száz évből. 36 Tészabó J. 2011: 7. 47. 37 Tátrai Zs. - Karácsony Molnár E: 1997: 88. 38 BálintS. 1937: 80. „Minden sírt rendbehoznak. Azokét is, akiknek már nincs családbeli gondozójuk. Végül a sírokra barkacsokrot raknak.”39 40 Az 1990-es években Kisgyalánban még szokás volt azoknak a síroknak a rendbehozatala, ahol nem volt hozzátartozó. Érdekes egy-egy hagyomány jellegének megváltozása. Gyerekkoromban, az 1970-80-as években, nem vittük be a barkát a házba, hogy nehogy „ne keljenek ki a csibék tojásból.”. A gondolkodásmód megváltoztatja az adott hagyományt, ha már „idejét múlttá vált.” Amióta, nincs otthon keltetve csirke azóta, díszítheti barka a lakást, hiszen nem nullázza le a kelési százalékot a barka jelenléte a házban. „Virágvasárnap az igali bábos kirakodott Göllébe’, de Gyalánba’ is megállt a bábos a kocsival.” „Pékek, sütők a városiasodó helyeken voltak többen (Szigetváron négy (két pék, két sütő), Kaposváron 3, Igaion, Nagyatádon, Tabon 2-2.’"° Igáiban a 20. században is működött tovább a bábos. „Húsvétra a bábostól vett bábló, bábbaba, volt a húsvéti ajándék, de nem a saját gyerekek számára, hanem a komaasszonynak, vagy az Ő gyerekének. Párosán illett vinni az ajándékot minden évben. Nem volt ám rá pénz, hogy a saját gyereket is ellássák bábkenyérrel az 1930- 40-es években!” Azonban az 1970-es években már az itthon maradt gyerekek az Andocsi búcsút a rózsaszín, és citromsárgaszínű bábolvasókkal társították. „A gyerekeknek szánt búcsúfia közül a mézeskalács, különösen pedig a mézeskalácsból készült olvasó a legáltalánosabb. (...) Nem lehetetlen, hogy a mézeskalács valamikor kultikus eledel, eulógia, vagyis szentelmény volt. Erre utal az a mézeskalácsosok között élő hagyomány is, hogy ezt a mesterséget a barátok találták ki.”41 Nagycsütörtök Elmentek a harangok Rómába, a haragok ettől a naptól nagyszombatig nem szólaltak meg, hanem a kereplő volt hívatott hangot szolgáltatni. Göllében egyszerűbb kézi kereplő volt (11. ábra). Kisgyalánban a kereplő (12. ábra) hengereinek bütykei lecsattantak, ez helyettesítette a harang hangját Gyalánban. A kereplő a községházán (ma Coop bolt) volt elhelyezve, háromszor szólaltatták meg naponta, csak csattogott, ezért a külső sorban nem hallották, csak a templom körül volt halható. „A csörgőről42 és a kereplőről feltételezik, hogy alkalmasak a gonosz szellemek elűzésére.”43 „A fakereplőt még az 1960-as években is használták, kiváltság volt azt működtetni.”44 45 „Lányok is hajthatták, úgy kellett hajtani, mint a répavágót." Ez a fakereplő az idők során „elveszekelődött.”'5 2007-ben ezt a választ kaptam a kereplő hol létét illetően. Azonban a későbbiek során, amikor szóba került a kereplő, akkor 39 BálintS. 1989:202. 40 KnézyJ. 2013:257. 41 BálintS. 2009: 116. 42 Az 1970-es években még betlehemezéskor láncosbotot csörgettek a gyerekek, majd lassan „lekopott” a lánc a botról. 43 Rosta E. Rábai A. 2007: 229. 44 Dr. Szabó Gyula szives közlése 45 Várkonyi I. 1988: 62. Tönkremegy, elkallódik, csak tárgyra vonat- - kozik.
