Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Lanszki-Széles Gabriella: Három Kapos menti község népének részvétele a katolikus egyház hivatalos jeles napi ünnepein, az 1930-as évektől napjainkig
278 LANSZKI-SZÉLES GABRIELLA Házszentelésre e három községünkből, jelen évekből nem tudunk példát hozni, azonban az ország más tájegységein még élő hagyomány. „Hazaérkezve, egyik családtag fölírja az ajtóra a G + M + В betűket, majd megszentelik a házat.(...) Ezt nem törölik le sokáig.”25 2018-ban is Mezőkövesden számos család kérte házának újra szentelését. Február 2, Gyertyaszentelő „Már 7. században a keresztények gyertyákkal a kezükben dicsőítő énekeket és zsoltárokat énekelve, a templomok és a szent helyek körül körmeneteket tartottak. (...) A szentelt gyertya, mint Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek.”26 „Pirosbetüs ünnep volt, utóbb vasárnapra tették. Minden ünnepnek volt éneke. Valóságos ünnep. Ha hétköznapra esett, akkor is volt menetel Gölléébe misére. Az oltárra vitték a saját gyertyát, amikor a szentelés után kimentek érte mindenki megismerte a saját magáét.” Manapság mindenkit a pádon vár a saját szentelt gyertyája, egy kis körgallérral védve, a viasz elleni lecsepegéstől. A megszentelt gyertyát mindenki megőrzi. „Régen a szentkép alatt a falra szögre akasztották a gyertyát, és két rózsaszín szalaggal átkötötték.” „Liturgikus színek jelentésében a rózsaszín az öröm színe.”27 „A nép azonban még érzi a szimbolikus ábrázolásból áradó jelentést, az ő művészi felfogásával egyezik az egyházi művészet alkalmazottsága. Minden templomi képnek, tárgynak a vallásos gyakorlatban rendeltetése, szerepe van éppen úgy, mint az ő művészi módon kiképzett környezetének.”28 „Majdnem minden háznál volt szentkép (8. ábra).29 Mindenki törekedett, hogy valamije legyen. Kaposváron ahol most a nagy buszmegálló van, volt az asszonypiac, ahol a szentképeket árulták, hitvány kis helység volt. Két szentképet tettek egymás mellé, vagy dupla képet ami nagy kép, 2 ágy fölé való. Az 1880- as években Mária viasz szobra volt felöltöztetve üveg keret mögött.”„Kegykép, ill. -szobor másolatai számára készített szekrényke, mely a sarkos elrendezésű parasztszobák asztalszögletében, a szentsarokban függ vagy a sarokpadhoz építve áll. (...) Általában a templom kegyképéhez hasonlóan felöltöztetik, virág girlanddal veszik körül, a házat mintás papírral, ezüstfóliával vagy szentképekkel bélelik.”30 „A 19. század második felében az ország nyugati területének katolikus lakossága körében teret hódított a polgárosodó parasztság tisztaszobáinak szent sarkát díszítő „Mária-ház” divatja. A szobrot az asszonyok öltöztették fel színes ruhácskákba, mellé tették a lányok menyasszonyi koszorúját és a vőlegény bokrétáját, majd szentképekkel és művirággal díszítették. Ez rendkívül színes és gazdag 25 BálintS. 1989: 151. 26 Tátrai Zs.- Karácsony Molnár E. 1997: 41. 27 Liturgikus színek - Magyar Katolikus Lexikon. Iexikon.katolikus.hu 28 BálintS. 1937: 11. 12. 29 Bóna Lászlóné (Széles Rózsa) látható a fotón, visszaemlékezés közben. A szobában szentképek, és a saját készítésű díszpárnák Is találhatóak. 30 Mária-ház - Magyar Néprajzi Lexikon /mek.oszk.hu/02100/02115/ html/3-1561.html 8. ábra. Bóna Lászlóné (Széles Rózsa) visszaemlékezés közben látványt nyújtó kompozíció.” 31 Kisgyalánban az 1970- es évek közepén még volt ahol díszítette Mária ház a házat. A kisgyaláni templomban is található két Mária ház lourdes-i Mária, és gyűdi Mária. (9. és 10. ábra). Az ízlésvilág változásnak köszönhetően kevésbé látható helyen vannak jelenleg elhelyezve. „Ezek a képek a selyempapír virágokkal már avéttak.” Eredeti helyükön faragott stáció képek kerültek elhelyezésre. „A hagyomány szerint vihar ellen hatásos a szentelt gyertya, ha villámlik, nagy vihar van, akkor kell meggyújtani a szentelt gyertyát. ” „Nincsen katolikus parasztház, ahol ne volna. Rendesen a sublót-, vagy ládafiában tartják, vagy pedig felöltöztetve a falra akasztják, hogy főképpen vihar idején meggyújtsák és imádkozzanak mellette.”32 2018-ban Gölle, Kisgyalán, Fonó, hívei együtt ünnepelték meg Gyertyaszentelő ünnepét. A kisgyaláni, fonói falubuszok átvitték a híveket Göllébe a misére. Az elmúlt évtizedekben mindhárom község külön, saját falujában celebrált misén ünnepelt. Február 3. Balázs-áldás „Szent Balázs püspök ünnepe, torokfájás elleni áldás. ” „Fonóban különösen kiemelt tisztelettel ünnepelték: „Afebruár 11-hez kötött ünnepet a lourdes-i jeleneteket, 31 Selmeczi Kovács A. 2014: 234. 235. 32 BálintS. 1937: 167.
