Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Knézy Judit: Három község a Zselic nyugati szélén 1921-27 között. Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely népének életkörülményei

A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 05: 255-272 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online)

Kaposvár, 2018

DÓI :10.26080/krrmkozl.2018.5.255

http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm

Három község a Zselic nyugati szélén 1921-27 között

Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely népének életkörülményei

KNÉZY JUDIT

H-1149 Budapest, Pillangó park 16/b. fsz. 2., e-mail: jknezy@freemail.hu

Knezy, J.: Three villages between 1921 and 27 on the l/l/estern edge of the Zselic region.

Abstract: This study is based on a nationwide questionnaire of National Faluszövetség (Assotiation of Villages) on the region general conditions conducted in 1921 and 1925, and it compares the public administration, legal, intellectual and communal state of three settlements in the North-Western region of Zselic in Somogy County: Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely. It also gives the readers a picture of the region level of farming techniques and the relation to other settlements of the three villages, the local conditions of faires and pastures, main agricultural methods. It also examines the farming land and living ground distributions and prices of houses and field. The source is saved in Archiv of the original scrifts in the Hungarian Agricultural Museum as heritage of Dr Antal Bodor.

Keywords: local situation in public administration, intellectual life and communal services, the level of regional farming techniques, rural lifestyle

A Zselic tájegységgel, táji, történeti, gazdasági falucsoportjaival1, egyes községek történetével, regionális, történeti, gazdasági, társadalmi kapcsolatrendszereikkel, sajátos hagyományaikkal és ezek változásaival sokféle tanulmány, adatközlés foglalkozott. Mégis számos fehér folt vár még a kutatókra, sok község múltjáról, arculatáról keveset tudunk. 2017 márciusára több tudományág tanulságait alapul vevő, azt értékelő csoport tagjai készítettek egy kötetet, melyben a szervezők jövőkutatási céllal foglalták össze az addig írásban megjelent eredményeket, kiegészítették a közelmúlt adataival és részben a továbblépés lehetőségeivel is.2 Ebben a munkában magam is részt vettem egy néprajzi összefoglalóval,3 melynek összeállítása során számos új kérdés is felmerült bennem. Ezért gondoltam a még nem feldolgozott dokumentumok feltárására. Egy 1921-27 között készült forrásanyag alapján kísérlem meg felvázolni néhány kiválasztott zselici község helyzetét, az első világháborút követő évekből. A helyi hatóságokhoz 1921-ben és 1925-ben 4-A oldalas kérdőíveket küldtek szét az ország falvaiba Dr. Bodor Antal igazgató és Bodó János országgyűlési képviselő, ügyvezető igazgató a Falu Or-1 Gönyey Ébner 1931. 89-110., 1933. 153-156. Kogutowitz 1930- 36. 352. Kosa 1991. 248-265 Knézy 2001.71-110. Borsos 2011. Paládi Kovács 2011. 543-555.

2 Dr Gáspár Tamás szerkesztő, Regionális hálózatok és stratégiai fejlesztés. Zselic példája. Budapest Gazdasági Egyetem (BGE) Kiválósági kutatások pályázat. Budapest 2017. március 1. 659. Kézirat

3 Knézy Judit, A Zselic kulturális hálózata, társadalmi, gazdasági csoportjainak és néprajzának alakulása 1945-ig. Ld. 2. jegyzet Budapest 2017. 333-363. Kézirat

szágos Földműves Szövetkezet vezetőinek aláírásával. A korábbi kérdőívben található adatokra hivatkozva kérték a később kiküldött kérdőívben az 1921-1926 közötti változások jelzését is. Bodor Antal később könyvet is írt és egyetemi előadásokat is tartott részben a beérkezett anyagból, részben annak továbbfejlesztéséből (falusi egyletekről, körökről, a falufejlesztés alapvető szempontjairól, helyismereti anyagok számbavételéről).4 Az országosan elvégzett munka eredménye, beküldött példányai Bodor Antal birtokában maradtak, aki később főképp statisztikákkal egészítette ki a visszaküldött válaszokat.5 Hagyatékát a Magyar Mezőgazdasági Múzeum vette meg az özvegytől 1956-ban és 1965-ben könyveivel és Bodor Antal által később összeállított statisztikákkal. Az egész hagyaték leltározása 1969-70-ben történt meg a múzeum adattárának eredeti iratgyűjteményébe. Számítógépes nyilvántartását, feldolgozását és elemzését pedig 2016 szeptemberéig Takáts Rózsa végezte el, tanulmánya elérhető a világhálón is.6 A Néprajzi Múzeumba az anyag kisebb része került.7

4 Bodor Antal (1875-1955), jogász, ügyész, több lap szerkesztője, egyesületvezető és egyetemi tanár: a községfejlesztési, közigazgatási ügyek kutatója, írója, magyarországi helyismereti bibliográfia összegyűjtője. 1920-től az Országos Faluszövetség főtitkára, majd igazgatója stb. Ld.. Gazda 1984. Molnár 1987. 239-242. ismertetik munkásságát, Írásait, melyek 1914-1944 között jelentek meg, ezekről nem írok.

5 A parasztság életének jobbításáról két nagy gondolkodó különféleképpen vélekedett a 20. század fordulóján: Darányi Ignác erős kisgazdaréteget kívánt létrehozni, s a mezőgazdaságban tevékenykedő minden csoport, réteg jogi helyzetét rendezni. Kiemelkedően jó miniszter volt alapos és körültekintő szakmai, jogi és szociálpolitikai törvényeivel és intézkedéseivel a Kárpát medence egésze viszonylatában. A földosztási tervei nem úgy valósultak meg, ahogy szerette volna. A szakoktatás kiterjesztése, kedvezményes betelepítések és munkásházépítések, munkásbérek rögzítése, munkavállaló és munkaadó jogi helyzetének szabályozása, állategészségügy országos hálózata, szőlötelepítési programja mind előremutató volt. Ld. Kovács 2000. 48-54. Neszmélyi 2000. 77-92, Gyáni 2000. 94-11. Bodor Antal már a „tenyérnyi" kis hazában próbált volna a kis falvak népének segíteni többek között a közterheik könnyebbítésével, adóügyek rendezésével, betelepítésekkel, munkatempójuk gyorsítását tagosítással, utak javításával, életkörülményeik felmérésével. Kérdőívei e terveket készítették elő.

6 Takáts Rózsa, Bodor Antal hagyatéka a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban 2016. szeptember. A teljes községnévsor és táblázat Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára és Könyvtára (МММ AI 6998. http :www.ksh.hu/apps/!cp.hnt_history.show?fullid=20063 és http://mek.oszk.hu/cgi-bin/thes.cgi?desc=Dad§trunc=1§f=thes. A kérdőívekhez később statisztikai kartonokat is készített Bodor Antal 1910-20 közöttről 1853-40 közöttről, és 1955-ben is. Ezek leltári száma МММ AI III 6916/1.2. és МММ AI 6999. Az 1910-20 közötti kék kartonok mellett térképkivágatok is vannak, esetenként dűlőlisták és térképvázlatuk.

7 EA 10182 jelzet. Helyismereti Adattár 146 p. 17.old melléklet Alföld, Felvidék 1930-1954. Letéti sz. 32/1954.