Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Knézy Judit: Három község a Zselic nyugati szélén 1921-27 között. Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely népének életkörülményei
256 KNÉZY JUDIT 1. ábra. Zselici táj a szilvásszentmártoni szőlőhegyről ÉK felé, a háttérben Zselickisfalud. Sasi János felvétele. RRM NF-25.117 A hatalmas forrásanyagból ezúttal mindössze három község esetében veszem nagyító alá a kérdőíves válaszokat. A választás — részben a mai falusi turizmus helyi gondjai miatt is - arra késztetett, hogy a jó levegős, gyönyörű dimbes-dombos, erdős, szőlőhegyes, patakos, változatos Zselicről adjak híradást, megcsillogtatva a sokszínű néprajzi sajátságokat is (1. ábra). Statisztika és dűlőlista is fennmaradt két vizsgált községről, dűlő- és községtérkép vázlattal együtt, de Bárdudvarnokról nem. Sem képeslapok, sem fényképek nem kerültek be a Mezőgazdasági Múzeumba Somogyból, rövid községtörténetek se. A kérdőívben pedig jelezték, hogy ezekre is számítanának. A kérdőíves válaszokban közölt statisztikák az 1910 körüli számbavételek alapján íródtak, a háború utáni 1919-26 évekből kevés a számszerű adat. A gyűjtés az egész Kárpát-medence magyarlakta községeire kiterjedt, még az elszakított országrészekre is. Bodor Antal korábban egyes falvak településtörténeti kérdéseivel foglalkozott. Felismerte, hogy az aprófalvak lakosságát aránytalanul jobban sújtják a közterhek, mint a népesebbeket, s ez szellemi és anyagi gyarapodásukat lassítja, vagy vissza is fordítja, ezekről is érdeklődött. E gondon többek között hozzátelepítésekkel, illetve központok létrehozásával, hathatós szociális intézkedésekkel, a falut segítő részben önerős, de államilag támogatott szervezetekkel kívánt volna segíteni. A kérdőív szempontjait mindezek előre bocsátása talán világosabbá teszi. Mint jogász, statisztikus, közigazgatási szakember és az agrárállapotok felmérője súlypontoz bizonyos kérdéseket, összefüggő vonásokat. A helyi hagyományok egy részét (szokások, táncok, viselet, sajátos háziipar) is firtatja komolyabb rendszer nélkül, vázlatosan. Ezért utóbbi kérdései alig hoztak eredményeket. Mint néprajzos, elsősorban a kérdőívben kért helyi képeslapok illetve fényképek teljes elmaradását sajnálom. Egy jó fotó sokszor többet elárul, mint egy leírás. Képeslapok készültek a nagyobb helységekről, a Balaton mellékéről (az ország más tájairól, híres borvidékekről, fürdőkről, búcsújáróhelyekről, nagyobb piacok, vásárok jeleneteiről való rajzok mellett fotókban is) a 19. század második felében. Somogybán fényképeket már a 19. század utolsó évtizedeiben készíttettek nagy- és középbirtokosok is a birtokukról, kastélyukról, majorjaik épületeiről, állatállományukról, helyenként a községről is, sőt az alkalmazottakról is. A parasztcsaládok közül a módosabbak kisebb mértékben már a 19. század végén megörökíttették magukat. A mátkapárt többnyire műteremben fotózták. Fennmaradtak csoportképek is: rajta családok, lakodalmi vendégek, nagyobb gazdáknál aratók, cséplők, fogatok, díjnyertes állatok, gondozóik is. A falusi nép köréből az Amerikába kivándorlók is hagytak itthon magukról képet illetve vittek magukkal fotót az itthoniakról. Még inkább fontosnak tartották az első világháború idején, hogy a bevonulok és családtagjaik képet őrizhessenek egymásról (2. és 3. ábra). A kis méretű, esetleg díszes paszpartójú és bekeretezett katonaképek a szoba falán a fiókos sublót felett emlékeztettek szeretett fiúkra, apjukra. Az esküvői páros kép olykor színezett, és felismerhetetlenségig stilizáltra sikerült, ez általában a házaspár ágya felett díszlett. Ez a néhány fénykép nagyon becses volt, aligha adták volna át a válaszadó jegyzőnek. Az utcaképek (fotók, levlapok) ma is nagyon sokat segítenének a műemlékeseknek a településképek rekonstrukciójának tervezésében. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban a 20. század elejéről inkább parasztokat megörökítő képek vannak elég jelentős számban a néprajzi fotótárban főképp kaposvári, barcsi és csurgói hivatásos fényképészeknek, de amatőröknek köszönhetően is. Már az 1920-30-as években Gönczi Ferenc, Gönyey Ébner
