Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Svégel Fanni: A bábamesterség átalakulása a XX. század közepén
250 SVÉGEL FANNI Egy másik történet szerint Mária néni kiment a lepedőszárogató szobába - oda volt bekötve meleg víz, azért ment - és gyereksírást hallott: „Hát mondom, te jó Isten mi lehet ez, itt nem lehet gyerek, azok máshol vannak, a folyosón messze.”125 Megtalált egy bepólyált csecsemőt a szennyes lepedők között. Korábban született egy gyerek „kéken” gondolták nem él, mert nem sírt fel és „kirakták”. Abban a szobában hideg volt, nem fűtötték. „A hidegben ott feléledt, sírt. Gyorsan bedugtam a meleg víz alá, megfürdettem. Utána elküldtük Kaposvárra. Hát ilyen is volt.”126 Korábban már előfordult a kék álhalálból felélesztett újszülött képe az egyik balatonberényi bába, Riba Mária naplójában is. „Csak azt sajnálom, hogy nem írtam fel hány gyereket segítettem a világra a szülőotthonban. Nem tudom már.”127 Horváth Mária idős kora ellenére rendkívül precízen idézte fel a szakmájához kötődő gyakorlatokat, a nagyatádi intézményekben bevett szokásokat és a számára különleges történeteket. Ugyanezen okból kifolyólag pontos számokat vagy helyszíneket nem mindig tudott felidézni. A saját megítélése szerint sikeres szülésznői pályafutásáról szívesen és lendületesen beszélt, ám több konkrétumra nem derült fény a halványodó emlékezete okán. A szülőotthonban dolgozó orvosokra és egy helyi bábára vonatkozó információt a Nagyatádi Városi Múzeum által őrzött kivételes kordokumentum is szolgáltatott. Dr. Mohay András (1926-2014)128 gyermekgyógyász szakorvos levélben küldte el a múzeum számára a Nagyatádon töltött éveiről szóló visszaemlékezését 2000 tavaszán. Az „Egy orvos emlékei.... Nagyatád 1959-1969” címet viselő négyoldalas gépelt szöveg közvetlen stílusban ad számot az orvos mindennapi teendőiről és legemlékezetesebb pillanatairól.129 125 Dudás Béláné Horváth Mária szóbeli közlése. Saját gyűjtés, Nagyatád, 2017. 126 Dudás Béláné Horváth Mária szóbeli közlése. Saját gyűjtés, Nagyatád, 2017. 127 Dudás Béláné Horváth Mária szóbeli közlése. Saját gyűjtés, Nagyatád, 2017. 128 Mohay András 1953-ban szerzett orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A kaposvári kórházban kezdett el dolgozni, ahonnét 1958-ban kerül Hetes községbe mint körzeti orvos. 1959 októberében került Nagyatádra, Dr. Magyar Vince meghívása által. Körzeti orvosi teendői mellett két órás gyermekszakrendelést és iskolaorvosi tevékenységet is végzett, valamint tagja volt a Mozgó Szakorvosi Szolgálatnak. A szülőotthon újszülött részlegének ellátása és a bölcsödés gyerekek egészségügyi felügyelete is hatáskörébe tartozott. A túlterheltség elkerülése érdekében kérvényezésére a hivatalos szervek - az országban másodikként - körzeti gyermekorvossá nevezték ki 1962-ben. Mozgalmas szakmai életéről tanúskodik, hogy folyamatosan járt továbbképzésekre, konferenciákra a Dunántúlon és tagja voit a Szakszervezeti Bizottságnak. A jubileumi kitüntetések mellett a járási tanács elismerő oklevelét is megkapta az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem terén végzett kiemelkedő munkájáért. 1969-ben családi okokból került Pécsre, ahol a Központi Nő- és Gyermekvédelmi Intézet csoportvezető gyermekgyógyász főorvosaként dolgozott haláláig. A levelében megadott pécsi címen ma már fia, ifj. Dr. Mohay András dolgozik kardiológusként. 129 A volt betegei is őriznek róla szép emlékeket: „Nagyon féltem az injekciótól, de ő nagyon ügyesen megoldott a problémát. Nyuszit festett rám és azt mondta: látod most a nyuszit kicsit megszúrom, te észre sem veszed. Már nem is féltem. Szerettem őt.” H. Gy. A „Nagyatád retro" nevű Facebook csoportban közzétett hozzászólás. Mohay doktor emlékei szerint az otthonban dolgozott - a már említett egészségügyi szakembereken kívül - Dr. Magyar Vince (1921-1996) körzeti- és gyerekorvos. Egy közösségi médiás csoportban fellelt információk szerint néhány idősebb emberben máig élénken él a doktor képe és szívesen gondolnak vissza rá, kiemelve emberségét és segítőkészségét.130 A dokumentum említi még Dr. Faragó László szülész főorvos nevét, aki 1961-70 között vezette a nagyatádi szülőotthont. Kórházi viszonyrendszerek Horváth Mária szakmai életére is hatással voltak a nagyatádi egészségügyi ellátórendszer kiépülésének következő lépései. Új egészségház jött létre 1966-ban, melyben gyermekszakrendelés és csecsemő tanácsadó helyiség is üzemelt. 1968-tól öt védőnő látta el a körzeti teendőket a községben, majd 1969-ben megnyílt egy modern hatvanfős bölcsőde.131 Somogy megye legfiatalabb kórházát 1976. november 7-én adták át Nagyatádon. A négy évig tartó építkezés befejeződésével az 500 ágyas kórház és rendelőintézet szülészeti osztálya vette át a szülőotthon funkcióját. Utóbbit vizesedésre hivatkozva elbontatta a hatóság ugyanezen évben. Helytörténeti adatok szerint a hetvenes években átlagosan évi kettőszáz szülés történt a városban.132 Az egészségügyi személyzet számára az átalakulás nem csak helyszínváltást jelentett, de az intézményi hierarchia módosulását is. Mária néni elmondása szerint - aki a hetvenes évek végén már húsz éves tapasztalattal rendelkező, rangidős szülésznőnek számított - a kórházban a szülésznő adta az orvos kezébe a tálcára kikészített eszközöket, még a tűt is neki kellett előre befűzni. A szülészeti eszközök használata is jellemzőbb volt: ha az orvos szükségesnek ítélte - a has lepedővel való átkötésén túl - még fogóval is benyúltak a méhbe, hogy lejjebb húzzák a magzatot. Egy másik módszer a magzat szülőcsatornából való „kiszívása” a szívófogó segítségével. Elmondása szerint a nehéznek ígérkező szülések esetén az orvosnak időben kellett szólni, nehogy a szülésznőt tegyék felelőssé az esetleges komplikációkért.133 Ezen példák némi betekintést nyújtanak a szülésznő által is kiemelt változásba, miszerint a kórházban már egyértelműen a szülészorvosok voltak vezető pozícióban. A szülés helyszíne tehát olyan szempontból meghatározó jelleggel bírt a szülő nők számára is, hogy a szülésznők által vezetett szülőotthonban még kimu-130 A „Nagyatád retro” nevű zárt Facebook csoport információi. A csoport a város egykori életének felidézésére jött létre, régi fényképek megosztását teszi lehetővé az érdeklődők számára. A fotók alatt gyakoriak a hozzászólások és a tagok közötti információmegosztások. A szülőotthont ábrázoló képek alatt több ötveneshatvanas években szült nő hozzászólása is olvasható. 2018-ban szerveztek a tagok számára személyes találkozót, tehát alakulóban van egy helyi múltidéző közösség. Megjegyzendő tehát, hogy a csoport alkalmas terepnek ígérkezik digitális etnográfiai kutatások végzésére, esetleges adatközlők felkutatására. 131 Laczkó et al. 1971. Egészséges élet fejezet.; A bölcsődei férőhelyek száma 1981-re 215 főre növekszik. Dorcsi - Juhász (szerk.) 1981.44. 132 Dorcsi - Juhász (szerk.) 1981.5. 133 Vö: Szathmáry 1948. 311.
