Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Gáspár Ferenc: A Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete Somogy vármegyei fiókegyletei és tevékenységük az I. világháború idején
A MAGYAR SZENT KORONA ORSZÁGAI VÖRÖS-KERESZT EGYLETE SOMOGY VÁRMEGYEI FIÓKEGYLETEI ÉS TEVÉKENYSÉGÜK AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 231 6. ábra. A balatonlellei fiókegylet ápolónői betegellátás közben határozottan felhívja a figyelmet az elkövetett szabálytalanságokra. Hatásköri vita után kéri az elnöknőt, ne riadjon vissza a nehézségektől, aki öntudatosan viszszautasítja a feltételezést. Végül szavazásra kerül sor: a döntés egyhangú, maradjon kórház. A közel egyéves szünetet követően 1918. március 10-én megtartott választmányi ülésen nincs jelen az elnöknő, a tárgysorozat valamennyi pontjának előadója dr. Breznay Béla. Elmondja, hogy a kórház működtetésére alig van fedezet, ennek ellenére javasolja, hogy a háború várható végéig, de legkésőbb szeptemberig még fenn kellene tartani. Amennyiben a háború nem érne véget, fel kell majd kérni a katonaságot, hogy vagy ürítse ki a kórházat, vagy vegye át azt. Ma már hiányoznak a fehérneműk is, holott ezekkel ellátva kellene kiengedni az elbocsátandókat, adományok nem érkeznek. A fiókegyleti és katonai kórházi pénztárak kezelését egy személyben végzi Breznay, amin változtatni kellene. Hiába jelenti ki: belefáradt a munkába, senki nem fogadja el a posztot. A fiókegylet jövedelme 1917-ben: tagsági díjból és azok felülfizetéséből 901 korona, jótékonysági hangverseny: 190 korona 66 fillér, összes adomány: 100 (!) korona. A kórház pénztára hónapról hónapra haladva 67 908 korona bevételt és 67 729 korona kiadást mutat. A bevételi többlet csak 179 korona. Deficitközeli állapot van. Határozat: a szeptemberi választmányi ülésen fognak végleges döntést hozni a kórház további sorsáról. Április 14-én rendkívüli választmányi ülést kell tartani, mert a központi igazgatóság kéri, hogy a budapesti Szünidei Gyermektelep részére a fiókegyesület három hónapra adja át a balatonlellei telepházukat. Két lehetőség kínálkozik: amennyiben a kórházat az 1918-19. évi téli időszakban fenntartani nem tudják, ne halasztódjon a döntés őszre (a korábbi választmányi ülés határozata értelmében), hanem már most mondja ki a kórház leszerelését, hogy ne vonja el a gyerekektől az üdülés lehetőségét. Másik lehetőség: csak a nyári hónapokra szüneteltetik, aztán ismét működik. A folyamatos fenntartás mellett döntenek, ezért a helyiségeket nem adják át, mert a gyermektelep - ugyanúgy, mint ahogy azt az elmúlt években is megtette - Szalayné Hattyú nevű szállodáját kedvezményesen igénybe veheti. Az események felgyorsulnak. Május 5-én a választmányi ülésen már a központ is képviselteti magát, hogy a személyes jelenlét meggyőző erejével bírja más döntésre az ellentmondó egyesületet. Kifejtik, harcok intenzitásának csökkenése miatt nincs már szükség ennyi ágyra - már korábban is a százágyasnál kisebb kórházak megszüntetésére történtek intézkedések -, így semmi nem indokolja a fenntartást. Ráadásul az új királynak (IV. Károly) személyes kívánsága a gyermekekkel való fokozott törődés, ezért vegye fel a személyes kapcsolatot az egyesület az uralkodóval, ha másként akarnak dönteni. Breznay és még egy társa különvéleményt fogalmaz meg, továbbra is ellenzik a
