Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Gáspár Ferenc: A Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete Somogy vármegyei fiókegyletei és tevékenységük az I. világháború idején
232 GÁSPÁR FERENC dolgot. Indoklásuk szerint nincs is lehetősége a választmánynak dönteni, közgyűlési felhatalmazás kell, ráadásul amikor a leilei ház épült, már egy esetleges háborúra való felkészülés jeleként kórház volt a cél, és nem gyermektelep. Név szerinti szavazással 6-an a bezárás mellett, 6-an ellene döntenek. Tekintettel arra, hogy az elnöknő voksa szavazategyenlőség esetében ügydöntő, túlsúlyba kerültek a bezáráspártiak. Ezzel megpecsételődött nemcsak a kórház, hanem a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete balatonlellei fiókjának további sorsa is. A Szigetvári fiókegylet42 megalakulásán, 1899. június 25-én a jegyzőkönyv szerint 46-an voltak jelen, közülük tízen nem szigetvári lakosok. Ugyanezen a napon megalakítják 25 tagú választmányát. Elnöke az egylet létrehozásának kezdeményezője, Biedermann Ottóné (földbirtokos) lett. Az alelnökök Hegyessy Jánosné és Hegyessy János (szigetvári járási főszolgabíró), a jegyző dr. Kriszt Béla (ügyvéd). Tevékenysége abban az időben elsősorban jótékonysági gyűjtést célzó rendezvények megtartásából állt, mint amilyen például „tánccal egybekötött tombolaest megrendezése a Koronában”. A taglétszám növekszik, 1902. december 31-én már 126 fő. 1904 és 1914 közötti működésének nincsenek nyomai. Tízéves szünetet követően, 1914. február 15- én dr. Rusa Ernő (közjegyző, országgyűlési képviselő) megbeszélést hívott össze az újraalakulás előkészítésére. A jegyzőkönyv tanúsága szerint egy felszólaló kifejtette, hogy nem alakuló ülést kell tartani, mert a fiókegylet egyszer már megalakult, és nem megszűnt, csak nem működött.43 Dr. Rosenberger Alajos, a szigetvári közkórház sebész képzettségű főorvosa bejelenti önkéntes ápolónői kar létrehozását és tanfolyam indítását, amelyre 15-en jelentkeznek. 1914. március 15-én tartják meg az újraalakuló ülést, amelyen 51-en jelentek meg. Elnökké közfelkiáltással dr. Rusa Ernőnét választották meg. Fontos téma volt, hogy az egylet korábban (1904-ig) gyűjtött 754 korona 49 fillér vagyonát - amely a megyei választmány pénzeszközei között szerepel - az alispán segítsen kiadni. Ez a tény is a folytonosság bizonyítékaként értelmezhető. Ugyanezen a napon megválasztották a 24 tagú választmányt, amelynek elnöke gróf Hoyos Miksa lett. A női társelnök dr. Rusa Ernőné, az alelnök Hegyessy János, a női alelnök Hegyessy Jánosné, a titkár dr. Kriszt Béla, az orvos dr. Rosenberger Alajos. Jelen ismereteink szerint nincs még egy olyan vidéki választmány, amelynek tisztikara a fiókegylet teljes működési idejében személyi változás nélkül maradt volna. Augusztusra visszakapták a kérelmezett vagyont, és tizenhárom önkéntes ápolónő, aki sikeresen elvégezte a tanfolyamot, átvette bizonyítványát. 42 MNL SML X. 204. Magyar Szentkorona Országainak Vörös- Kereszt Egylete Szigetvári Fiókjának iratai. 43 Az okfejtésnek helyt adva a szigetvári fiókegylet megalakulásának időpontjaként 1899. június 25-ét fogadhatjuk el. Dr. Rosenberger Alajos a választmányi ülésen előadja: a „Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete Igazgatósága felhívta a szigetvári közkórházat, hogy a még 1902-ben a közkórház részéről tett ígérete alapján 20 sebesült katona részére ágyat és 20 üdülő beteg katona részére helyet és ellátást tartson készen, mert a jelenlegi háború alatt azt igénybe fogja venni. Indítványozza, hogy a szigetvári közkórházba érkező beteg katonák részére szükséges kötszereket a vöröskereszt szigetvári fiókja szerezze be és bocsájtsa rendelkezésére.” A határozat: a fiók 500 koronát ad, egyúttal felkéri dr. Rosenbergert a beszerzés lebonyolítására. Gróf Hoyos Miksa és gróf Erdődy Rudolf kizárólagosan az egylet céljára 1000-1000 koronás alapítványt tettek. (Hálából „örökös” alapító tagként nyernek felvételt.) Kisebb összegeket mások is adnak. Bővül a létszám, öt új tagot vesznek fel hat éven át évi 2 korona tagdíjfizetési kötelezettség vállalásával. Felolvassák gróf Erdődy Rudolf levelét, amelyben indítványozza, hogy a fiókegylet 20-30 beteg katona részére betegnyugvó állomást létesítsen, amelyre a polgári fiúiskolában helyiség állna rendelkezésre. Dr. Rosenberger az indítványt ellenzi, mert a szigetvári közkórházban 40, a város egyes lakosainál, a környék nagybirtokosainál is mintegy 15-20 beteg és további 30 üdülő katona nyerhet elhelyezést, így a betegnyugvó állomásra még szükség nincsen. Dr. Kriszt Béla titkár javasolja, hogy egyelőre csak tervezetet készítsenek a betegnyugvó költségeinek megállapítására, ennek megtörténtével lesz módja a választmánynak dönteni a kérdésben. Határozat: háromtagú bizottság készítsen költségvetést 10-15-20-30 beteg katona részére létesítendő betegnyugvó állomás előrelátható költségeiről. A szeptember 1-jei választmányi ülésen terjeszti elő a kiküldött bizottság a kalkulált költségekkel kapcsolatos jelentését, amely szerint 30 legénységi állományú beteg részére ágyak beszerzése nélkül 1108 korona, 20 beteg számára 850 korona, 10 beteg számára 550 korona lehet a kiadás. Az élelmezés, mosás, felügyelet naponként és fejenként 2 korona 20 fillérre tehető. Elhelyezésére az olvasóegylet nagyterme felelne meg. A választmány határozata: „20 legénységi állományú sebesült vagy beteg katona részére összesen 1200 ápolási napon át betegnyugvó állomást létesít, és azt minden szükségessel felszereli, olyképp, hogy az szükség esetén kisegítő kórház céljára is felhasználható legyen. Felkéri a szigetvári Olvasó egylet elnökségét, hogy fenti célra nagytermét, könyvtárszobáját, a mellette lévő mellékhelyiséget a fiókegylet rendelkezésére bocsátani szíveskedjék. Felkéri a központi igazgatóságot, hogy a felügyelet és rend fenntartására megfelelő személyzetet kirendelni szíveskedjék, és amennyiben kisegítő kórház céljára használtatik a nyugvó állomás, 1 hivatásos ápolónőt is adjanak. A felmerülő összes kiadások fedezésére a pénztárból 3000 koronát folyósít.” Felhívást ad ki gyűjtésre, ami kiemelkedő eredménnyel jár, a berendezés zömét sikerül adakozásból beszerezni, ennek következtében több ezer koronát megtakaríthatnak, amelyet majd a működtetésre lehet
